A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-02-04 / 27. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tftzsde titkári hivatalától ehritetv® . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 228.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN- BÖRSE. Megjelen ünnep- é> vasárnap kivételével mindennap. Jj Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglioh. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 34.— Auswirta, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. XLL évfolyam. Budapest, 1904. február 4. (csütörtök). 27. szám. Vízállás reggel 7 órakor ) , 7Q(y Wasserstand 7 Uhr Früh ) "■ Hőmérő reggel 7 órakor \ , po Thermometer 7 Uhr Früh / ^ Légsúlymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh / A ) Árútözsde. — Waarenbörse. I. Gabonanesnűek. — Getreide. Arat készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per RO Stiograinm. a) Készárú. — E/fective Waare. A minőségi siily hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgemckt per Helctoliter in Kilogrammen. Búza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss.. ..................... Tiszavidéki ........Theiss........................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ 1 Pestvidéki ........Pester Boden............... * Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ..............Banater..................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ........ ... Bácskaer... ............. 'Bácskai ........... Bácskaer.....................------------------------------7 70 7 70 7 60 7 60 7 70 7 85 7 80 7 75 7 75 7 85 7 75 7 70 7 65 7 65 7 75 7 95 7 90 7 85 7 85 7 95 7 90 7 85 7 80 7 80 7 85 8 10 8 — 7 95 7 90 8 — 8 05 8 - 7 90 7 90 8 15 8 10 8 — 8 — 8 10 8 05 7 95 7 95 8 25 8 15 8 10 8 05 8 15 8 — 8 3Ö 8 15----------Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tÓI-DO« K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Rozs — Roifgren Elsőrendű ................. ... Príma Középminöségű........... Mittel.............................. 6 40 6 25 6 50 6 40 Zab — Hafer Elsőrendű ................. Prima............................. Középminöségű— . Mittel ______ ... _____ 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa — Gerste .......................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............. „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............ „ felsőmagyar. . oberungar ........... ' , dunántúli.. , Transdanub.. __ 5 60 5 50 5 80 5 60 Tengeri — Mais ................... Magyar, ó .................. Ungar., alt.............. Magyar, új .............. Ungar., neu ............. Román v. bolgár ... Rnmän. o. bulg ........ Szerb ......................... Serbisch.................... Fehér........................ Weisser ......................... 5 25 5 30 Köles — íEirse.. ................... — — 5 10 5 35 Repcze — Reps ................. . Káposzt Réparep arepeze _ _ cze .............. Kohlrep Rübsen s.. .......... ... 10 75 11 — b) Határidőre. — Terminwaare. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zunschenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse- taffes zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwiscfienkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld im - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar b«i*a — Uns:. Weizen 1904 április ........ April......................... ____ _ ...__ _____ _ _ __---------------— —-----Búza — Weizen n «1 7 85 7 66 7 86 7 67 7 84 7 85 1904 áDrilis ... ... Anril 7 «7 7 ftQ 7 7 84 7 Sn 1904 október ....... Oktober.............. 7 67 7 66 7 67 ........ .................. .... ____ ... ______ _ ... Rozs — liossen — ... ... 1* -----------------1904 április ........ April................... 1904 október.. ... Oktober .............. 6 56 ... ............................................. 6 49 6 50 ......................................... 6 55 6 49 6 56 6 fO ....................................................— — —----------Tenseri — Mais I-* •* 99 11 1904 május ........ Mai 1904 julius ........ Juli .................... 5 3-2 5 33 5 42 5 41 5 29 5 31 .................... 5 29 5 40 5 30 5 41 5 29 5 30 — .......................................... 5 29 5 30 ... .. _ ... Xafo — Slaier ... ... ... _______ 1904 április ....... April.................... 1904 októbér ....... Oktober ............. 5 48 5 49 ......................................... 5 49 5 50 5 49 ....................... .. 5 49 5 50 .. — — — —.... — ... ... _... ... ... Káposztarepeze 1 Kohlreps 1 ................... 1904 február ........ Feber ....... 11 30 oaare. aare vorgej _ ,----------.................... 1904 aueusztus _ Annust ... ..... _ ... 11 40 1 ''(illene Schl e) Határidőre. — Termini Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter W üsse. Magyar bnza — Uns. Weizen Tengeri — Mais ...................... Árpa — Gerste ......................... — .................-.................. Hoia — weizen Rozs — Koggen-----------------.--------------------------Zab — Hafer ________________ Leszámoló árfolyamok. — Liquidationskurst Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. 10 35 ............................ d) Magyar búza — Ungarischer Weizen — __ Tengeri — Kla-----Árpa — Gerste-----Búza — Weizen .............................. ._ flozs — Koggen ... ........ ....... II. 1 Zab — Hafer különféle t< verse Produ Käp.-Repcze — Kohlr de. eps 10 50 ermények. — IH Késiáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszamolo árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld [áru - Waare ingyen bordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda Vidél pesti .................. ... ......... Budapes Landfett ter ........................ . .. 65 — 65 50----------d .........;............................... 50 kg.-ként Szalonna. .. ... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig ft 3 » ~ „ n 3 „ ..............-........... 57 — 59 — 57 50 59 50-----— — Speck ... ... ... .. Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kir.-ként 18 50 23 25 26 25 18 — 22 75 25 50 19 — 23 50 26 50 18 25 23 25 26 —--------------.........- — n „ „ 100 drbos. ... ,, , 100 Stück ft ft n n - — ft ft 85 ft Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qu „ „ 100 drbos ......... , „ 100 Stück. 85 „ ......... „ 85 „ Sliiva älit. ' ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 ksr.-ként Szilvaíz .............. Pflaumenmus ... Szláv Szerb slavonisches 1903 serbisches 1903 16 75 14 75 17 — 15 —--------------&0 ka.-kónt SEeremag .............. Kr.-tó] von Kr.-ig bis uer und A *securanz. Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903 „ középszemű 1903. évi ... „ mittelkörnig 1903. nasrvszemű 1903. évi... . flTobkömiff 1903. 53 — 52 — 56 — 63 — 62 — 54 — 61 — 68 — ’ogramm -24 Heller s^ieesaacen ___ ................. — III. Hajózási fuvardíj. — Schifffraeht. A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási dijjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Ki Győrbe a fuvardijtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 20— tclusive Transportste höher. Pancsova 1 Újvidék Bezdán Kalocsa D.-Földvár | Szentes Szeged Zenta Titel Mitrovicz | Temesvár N.-Becskerek ♦ 1- *,Tis*avidél£Í bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság:! búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *> U „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a M^ros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett* 3. „Dnnántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ^ 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „RanaterWeizen“ ist solcherQWeizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ¥) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu'verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1 fj 3. Unter „Transdauubisctie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- jg schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher I Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet vT,irde.
