A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1904. január-március (41. évfolyam, 1-74. szám)
1904-01-02 / 1. szám
A BUDA PESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti Á tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. ... B 24.— Postán küldve . ... n 28.— Egyes példány 20 f. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENHIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. KURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ...................... K 20.— Ina Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 II. XII. évfolyam. Budapest, 1304. január 2. (szombat). 1. szám. Witterung } *>orult-triib Vízállás reggel 7 órakor 1 Vasserstand 7 Uhr Früh j' • ** Hőmérő reggel 7 órakor \ 7 r o Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 77<, :itl_ Barometer tun 7 Uhr Früh f "* A) írútözsde. — WaareribÖ7'se. I. Gabonanemuek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 3(1 Kilogramm. a) Készárú. — B/fective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen.t Búza — Weisen 73 74 75 76 11 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ... ... Theiss ...................... Tiszavidéki ........Theiss.. ...................... Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ Fejérmegyei ........Com. Fejér ... _____ ^ Pestvidéki ... Pester Boden ............ Pestvidéki .........Pester Boden............... Bánsági ... ... _ Bauater ................. Bánsági ..............Banater .............. ... Bácskai .............. Báeskaer................... ' Bácskai ... ........ Báeskaer................... Román ....................Rumänischer ............... Bolgár ................... Bulgarischer...........J.----------1 I ______! ___ ____1_____----------7 65 7 65 7 55 7 60 7 70 7 80 7 75 7 70 In 7 85 . 7 70 7 65 7 60 7 65 7 75 7 90 7 85 7 80 7 85 7 95 7 85 7 80 7 75 7 80 7 85 8 05 7 95 7 90 7 90 8 — 8 — 7 93 7 85 7 90 8 10 8 05 7 95 8 — 8 05 8 — 7 90 7 95 8 20 | 8 10 8 05 j 7 95 8 05 |-----8 25 8 10 1----------Rozs — Roggen ... .............. Származás, nem és minőség Árfolyam — Kun Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tÓI - voti K-ig ■ bis K-tÖl - von K-ig - bis Elsőrendű ...................... Prima........................... Középminöségű... ... ... Mittel ... ................... 6 40 6 25 6 50 6 40 Za Te b — Hafer ................. ........ i Elsőrendű ................. Prima....................... Középminöségít ........ Mittel.............. ....... 5 50 5 45 5 70 5 55 . Árpa — Gerste ... ... ........ *> . Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ................. , másodrendű , Sekunda ............. Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. 1 „ felsőmagyar. , obemngar.... _ ’ , dunántuli.. , T'ran^danub ....... 5 55 5 45 5 75 5 55 Magyar, ó .............. Ungar., alt.............. : Magyar, új .............. Ungar., neu —....... ! Román v. bolgár ... Rumän. o. bulir. ....... Szerb ................ ... Serbisch ... .............. Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér .. ._ ........ ... Weisser................. 5 50 4 75 5 70 4 95 Köles — Hirse ....................... b) Ha 5 10 táridő 5 3? re. — Repcze — Reps ... .............. Terminwnare. Káposztarepcze ........ Kohlreps........... . Réparepcze .............. Rübsen ... .............. 10 75 11 25 1 __ J ' * % '■ } '■ : ■ ? '' - ‘ ' i ' } • Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe- i eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse 1 Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Horst- tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen cor- gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld iru - Waare pénz - Geld áru ‘Waare Magyar bnza — Ung. Weizen 1904 április ........ April................... —• _ ___ ___ ___ ___ ___ . r _ ___ ___ ___ ___ — — — — ■ Búza — Weizen M 7 8ö 1 . 7 64 Í 7 86 ! 7 65 7 86 7 66 7 87 7 67 ................................ 1304 április ... __ April.. 1904 október.. ... Oktober ............. 7 87 7 84 7 86 .................... ......... 7 64 7 63 7 64 .................... ... 7 90 7 85 7 86 .................................. Rozs — Koggen 6 66 i 6 67 I 6 65 6 66 ’ 1904 április......... April ........ 6 66 G 65 6 66 ... ... ... ... ... 6 66 6 67 6 66 ......................... ......... Tengeri — Mais ........................... 1904 május ... . . Mai .......................... 1904 jul'us' ........... Juli ................._ ... 5 21 ..................................................................... 5 19 5 20 5 21 ........ ... J...................................... 5 20 5 21 Zab — Hafer ........................... ... M • M .............- -.......1904 április .. ... April.. ................. 1904 október....... Oktober ............. ___ ___ __ ___ _ ___ ______ ___ _ 5 49 j 5 50 j 5 50 5 48 5 49 .................................. 5 49 5 50 Káposztarepcze Kohlreps j .................. ... 1904 augusztus _ A 1904 szentember _ Sf ugust................... 11 75 | 11 85 uaare. aare vorgefallene Schi — —-----ntember 0) Határidőre. — Termint Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter W üsse. Magyar bnza — Ung. Welzen Tengeri — Mais........................ . Árpa — Gerste ........................... Haza — weizen Rozs — Roggen —-------------;-----------------------------------------Zab — Hafer a Káp.-rcpcze — Kohl reps ........ e. d) jLesa cs Bl imoló árfolyamok Liquidationskurs Magyar búza — Ungarischer Welzen — — Tena •i — i^ais ......... -.................. ... ... Árpa — Gerste-----------------------------Búza — Weizen ... ... ... .................. ... Rozs — Roggen _>.................................. .... II. 1 Zab — Hafer ... ______ ________________ ... Különféle termények. — Din lerse Produ Káp.-Repcze — KohBreps... ... ... ... ... de. 1 1 . : Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszamolo árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pé nz - Geld áru - W'aare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ........... Schweinefett ... Buda Vidél pesti............................ ............. Budapes Landfett tér ............................... ........ 67 50 68 —--------------50 kg.-ként T ' Szalonna ................... Speck _____________ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig » n 3 » -1 „3. „ —................- — — 60 62 — 60 50 62 50------------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ..................... Pflaumen ............... Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität- n -» „ 100 drbos.... , „ 100 Stück w n n 85 1 - — . -i 85 „ ... Szerbiai, 1903. szokványmin.... serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ........... , , 100 Stück. . 85 „ ............ , 85 „ . ... 17 — 21 50 23 50 16 - 20 — 22 50 17 50 22 — 24 — 16 50 20 50 23 —----------............. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz ............... Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai. ... ....................... iái................................... slavonisches 1903 serbisches 1903 16 50 18 50 17 — 19 —---------' 50 kg.-ként „A fuvar Heremag ............... Kleesaaten ......... iij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. _ „ középszerűd 1903. évi .. , mittelkörnig 1903 ___ „ nagyszemíí 1903. évi— , grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj. it a .szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Naeh Ojt- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 52 — 48 — 54 — 57 — cht. oer 100 Ki z um 20— Kr.-ig bis 60 — 51 — 58 — 62 — ogramm i 24 Heller nclusice Transportste höher. uer und A securanz. ... Pancsova Újvidék ! Bezdán 44—5-2 j 36 - 44 j 30 -38 Kalocsa D.-Földvár ! Szentes 24-30 22-28 j 52-60 Szeged 48—56 Zenta Titel Mitrovicz 46- 54 40-48 60 68 Temesvár 80 88 N.-Becskereki ! 52—60 i ■¥ !• „TIszavidélii bnza“ alatt oly biiza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongraa, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel »xomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszéd-oe területeken termett. 4. „Bánság:! búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termőit búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Uácskal bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) . „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemö árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2.. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Kmnántmi árpa44 alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és as országhatár által körülvett részében termelt hasonuemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett 1. Unter „Tbelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im> Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im- Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde.! i 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar» gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de« im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Thelssgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem I durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbaigebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernnifarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitt* der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welch» im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Transdannblsclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde.
