A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. október-december (40. évfolyam, 221-294. szám)
1903-10-27 / 242. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ES ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként t A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. hivatalos Árjegyző lapja. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árúfö ^sdSe*. — IVaarenhörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, a) ÜCészá?>ó. — Effective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKUBSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi sdly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht -per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki.........Tiieiss .......................... Tiszavidéki ........ Theiss.. ................... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejórmegyei ........Com. Fejér ................ | 1 Pestvidéki ........Pester Boden............... 1 1 Pestvidéki ... ... Pester Boden ............. Bánsági ..............Banater ...................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai ..............Bácskaer..................... 'Bácskai ............. Bácskaer...................----------— —-----_ _-----7 50 7 50 7 40 7 45 7 55 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 75 7 70 7 65 7 70 7 80 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 85 7 80 7 75 7 80 7 85 7 80 7 80 7 70 7 75 7 90 7 90 7 80 7 90 7 85 7 85 7 75 8 — 7 95 7 90 7 90 7 85 7 80 8 05 8 — 7 95 ““ ► Rozs — Roggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs / Zab — Hafer ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól - von | K-ig - bis K-tól - von K-ig -bis Elsőrendű....................... Prima ............................__ Középminőségü ........ ... Mittel ......................... 6 20 6 10 6 30 6 20 Elsőrendű, új ........... Prima, neu ... ... ... Középminőségü, új... Mittel, neu .............. 5 55 5 45 5 70 5 55 i Árpa — Gerste . .................. *> í Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............... „ másodrendű , Sekunda ............. c Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. „ oberungar .......... „ dunántuli.. „ Transdanub ....... 5 50 5 40 5 70 5 50 Tengeri — Mais ... .............. Magyar .. _. _ _ Ungar......................... Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg... ... Szerb... ................... Serbisch ... .............. Cinquantin .............. Cinquantin —............ Fehér ...................... Weisser____ .. ... 6 05 6 15 6 15 6 25 j&öles — Hirse ........................ b) Ha 5 30 Sáridé 5 50 ne. — Repcze — Reps .................. Termimvaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.................. j Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 50 11 — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar bnza — íJng. Weizen 1903 május ........ Mai...................... — —------— — — — ESuza — Weizen ........................... 9* 99 --------------—99 99 --- -- —-----1903 október ....... Oktober.............. 1903 november... November ___ _ 1904 április ........ April.. .......... 7 66 7 67 7 64 7 67 7 61 ........ 7 60 7 69 . 7 62 7 70 7 69 7 68 ........ .................................... 7 68 7 75 7 69 7 76 7 74 7 70 ... ............................. ... 7 76 7 75 7 76 ... ............. ... ......... Koís — Rossen ......................... 1903 október ....... Oktober.............. 1904 április ......... April................... 6 28 6 26 ... .................................... 6 56 6 57 6 55 .............................. 6 26 6 54 6 27 6 55 6 28 6 29 ... ........................................ 6 57 6 59 .............................................. . 6 28 6 59 6 29 6 60 Tengeri — Mais ......................... 1903 október ....... Oktober.............. 1904 május ......... Mai ... .............. 5 30 5 31 5 33 5 34 >1 59 ......................... 5 33 5 34 5 29 ............................... 5 34 .......................................................... Zab — Elafer ... ........ ... ...1903 október.. ... Oktober .................... 1903 április .......... April .............. 5 38 5 37 5 3 5 63 5 64 5 6 9 5 36 5 59 5 37 5 60 5 40 5 41 99 99 — ------------------1 . .......................... .......... Káposztarepcze \ ............................ Kohireps ( ............................ 1904 auffnszl nt w 11 85 vaare. ’aare vorgej 11 95---------------us __ Aue-ust Felmondott áruk b RÍ <;) Határidőbe. — Termi- an előfordult kötések. — In gekündigter fallene Schlüsse. Magyar bnza — ílng. Weizen lens fi — Hais ......................... Árpa — Ger st« Rozs — Rossen Zab — Sffaíer Leszáinoló m Káp.-repcze — Kohlreps ........ e. d} árfolyamok Liqiiidations/eurs Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tenyeri — Ria is ... ... ... ... .................... 6 18 Árpa — Gerste------Suza — Víeizen 7 68 Sozs — Roggen ................ .................. l 6 27 II. i Zab — Hafer ... .................. ........ . — ílilasiféle termésnek. — IKi 5 39 terse Produ Kap.-Repcze — KohSreps ____ ____ ... cte. — — 1 Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámoló . árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz -Geld 4ru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 60 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda] Vidék Desti................................. . i .................................. Budapes Landfett tér .............................. 66 50 67 —----------50 kg.-kónt Szalonna ............... Specls.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig n D 3fl.. „ „ 3 ., Füstölt ................................... geräuchert .............................. 56 50 57 — 57 — 57 50------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva ... ......... POanmen ......... Boszniai, 1903. évi szokv.-minőség-— bosnische, 1903. Usance-Qualität „ „ „ 100 drbos __ „ , 100 Stück n ' n n 85 „ - — n 85 n — Szerbiai, 1903. szokványmin..— serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos ...... „ „ 100 Stück. 85 „ ...... „ „ 85 „ --19 — 21 75 23 50 18 50 21 25 22 75 19 50 22 50 24 — 19 — 21 75 23 50------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz .............. Mlaumemia’RS _ Szlavóniai.................................. slavonisches 1903 . . .............. Szerbiai ... ..................... serbisches 1903 .. .............19 50 17 50 20 — 18 —---— — 50 kg.-kónt A fuvar Sleremag-........ Mleesaaten ..... díj 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1903. évi... Luzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemű 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. _ „ közéüszemű 1903. évi — „ mittelkörnig 1903. „ nagyszemű 1903. évi... , grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj. at a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Szőrbe a fuvardijtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Mach G>,- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa Kr.-tói von 56 — 48 — 54 — 58 — cht. oer 100 Kt ',z um 20— Kr.-i£ bis 62 — 52 — 56 — 61 — logramm -24 Heller nclusive Transportste hoher. uer und A isecuranz. Pancsova üjvidék Bezdán 52—58 46-52 36-40 Kalocsa D.-Földvár Szentes 32-34 30—32 60- 66 Szeged 58-62 Zenta Titel Mitrovicz 56-60 52-56 64-66 Temesvár N.-Becskerek 86-92 62—68 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PestvidéSti bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági linza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett.-$C) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „luinántrtli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Thefssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácsltaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■¥■) 1. Unter „Tiieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten T.heile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Obernngrarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannhische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1903. október 27. (kedd). 242. szám. Időjárás \ ,zéD_schön Witterung / bzep soüon Vízállás reggel 7 órakor \ , qí>q,v Wasserstand 7 Uhr Früh / Hőmérő reggel 7 órakor \ , 7 po Thermometer 7 Uhr Früh f' ’ Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77n vU Barometer um 7 Uhr Früh / **
