A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. október-december (40. évfolyam, 221-294. szám)

1903-10-26 / 241. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . n 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árúfössgfe. — Waärenbörse. I. Gabonaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, a) Készárú. — Effective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KUESBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich.. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ........Theiss............. Tiszavidéki ........ Theiss............ Fejérmegyei ........ Com. Fejér . Fejérmegyei _— Com. Fejér . . J Pestvidéki _ ... Pester Boden Pestvidéki .........Pester Boden. Bánsági ..............Banater ___ Bánsági ..............Banater ......... Bieäkai ........ ... Bácskaer... . 'Bácskai ............. Bácskaer....... Szerb .........................Serbischer. .. Romáu .............. ...Rumänischer Bolgár. .. ... ... . _ Bulgarischer — — II 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 II---­II 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 II 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 II 1 II 1 1 1 — 7 50 7 50 7 40 7 45 7 55 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 75 7 70 7 65 7 70 7 80 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 85 7 80 7 75 7 80 7 85 7 80 7 80 7 70 7 75 7 90 7 90 7 80 7 90 7 85 7 85 7 75 8 — 7 95 7 90 7 90 7 85 7 80 8 05 8 — 7 95-----­-----­Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól-von K-ig ­bis Provenienz, Gattung und Quahtat K-tól - von \ K-ig - bis Rozs — Roggen ................ Elsőrendű. Középminőségű Prima Mittel 6 20 6 10 6 30 6 20 Zab — Hafer Elsőrendű, új ........... Középminőségű, új __ Prima, neu Mittel, neu 5 55 5 45 5 70 5 55 t Takarmánv. elsőrendű Fntter fin 70 Magvar l 1 n p;ir. 6 10 6 20 j Árpa — «erste ................­*) „ másodrendű , Sekunda .......... < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........... „ felsömagyar. „ oberungar ........ ' „ dunántuli.. , Transdanub.. .­5 40 , 5 50 Tengeri ­- Mais Román v. bolgár _ Szerb ......................... Cinquantin .............. Fehér ...................... Rumän. o. Cinquantin Weisser ... bulg 6 20 6 30 Köles — Slirse.. ............. — b) Ha 5 30 táridíi 5 50 r>e. — Repcze — Reps ............. .. Terminwaare. Káposztarepcze ........ I Réparepcze .............. Kohlreps. 10 50 11 ­Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den Zárlat i órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­Árfolyam- Kurs höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zxvischenkurse pénz ­Geld áru- Waare tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Ztoischenkurse pénz­Geld áru - Waare | 81agyar bnza — Ung. Weizen 1903 május . ___ Mai. . — —------­JBuza — Weizen 1903 október ........ Oktober 1903 november... Novembei 7 66 1 69 7 68 7 69 7 60 7 63 7 62 7 63 ~i ............ — 1904 április ........ April. _ .. ... _ 7 77 7 75 7 77 7 75 . _ _ 7 75 7 76 7 75 7 76 7 74 7 75 ... 7 74 7 75 Rozs — Roggen ..............­... 1903 október ....... Oktober 1904 április ......... April... 6 27 6 30 6 55 6 58 6 29 6 57 .. 6 27 6 56 6 28 6 57 6 26 6 55 6 26 6 55 6 27 6 56 Tengeri — Mais 1903 október.. Oktober 6 15 6 18 6 20 _ ._ — — — — — 1904 május .. ... Mai . 5 35 5 36 5 34 ... 5 34 5 35 5 35 .......................................................... 5 34 5 35 Zai» — Mafer ... ** in ............... ~ ... 1903 október.. ... Oktober 1903 április ... ... Apri] ............. 5 41 5 64 5 42 5 65 5 39 41 5 5 39 64 5 5 40 65 5 40 5 65 5 5 41 67 5 64 5 66 ... 5 5 40 65 5 41 5 66 ä&aoosztare&cze \ .. ... ... _ _ Kohlrens 1 ......... 1904 augusztus _ Annust 11 11 95 Felmondott árukb e) Határidőre. an előfordult kötések. — — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgej callene Schl üsse. Magyar bnza — Ung. Weizen Tenseri — Mais .. Árpa — Oerste ____ Rozs — Roggen Zab ­Hafer Káp.-repcze — Kohlreps d) Leszámoló árfolyamok. Liquidationskurs e. , Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tenaeri — fiffais ... ... ... ... ... ... ... ... 6 18 Aroa — Gerste ßuza — Heizen 7 68 Zab ­5 39 dozs — Roggen ___ ............ ... ......... _ _ 6 27 Hafer Kohlrens. II. 1 íüSönféle termények. Dil >erse Produ cte. Készáru — Eff ec tiv e Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voroefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Szármí37ás. nem és minősén Előfordult kötések Kötések Vorgefallene Schlüsse Geld áru - Waare HnuiyamoK — n.urse ins unu acniüsse panz ­Geld iru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír Budapesti.. ._ Vidéki ... Budanester 66 50 67 — Schweinefett ... Landfett Maffv ar lésrenszáritott vidéki.. Landspeck, ung. luftgetrocknet 50 kg.-ként Sialonns Városi lésrenszáritott 4 drbos. 56 50 57 — Spécii 3 „ ­57 57 50 Füstölt ....... ___ _ _ geräuchert .. — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 19 19 50 . 100 drbos __ 100 Stück 21 75 22 50 Szilva PSlaum . 85 85 23 50 24 — .. Szerbiai. 1903. szokvánvmin.._ serbische. 1903. Usance-Qualit 18 50 19 — 100 drbos ____ 100 Stück. 21 25 21 75 85 85 22 75 23 50 50 kg.-ként ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként jvaiz Szlavoniai. .. slavonisches 1903 19 50 20 — PüaumcüitiBS . _ Szerbiai ____ serbisches 1903 17 50 18 — Kr.-tói von Kr.-ic; bis Luczerna magyar Lóhere anrószemfi 1903. évi.. Luzerner unsrarische 1903 56 62 — 50 kg.-ként íiCi C Illet g ... ........ 1903. évi.. Rothklee kleinkörnig1 1903 48 52 — .idiCCSaalCli ........ középszemű 1903. évi. naffvszemű 1903. évi .. mittelkörniff 1903 54 56 — s'robkörnia' 1903 58 61 — A fuvardíj 100 kilogrammonké III. üaijésási fuvardíj. ­at a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Mach Gy- Schiff fra siltze verstehen sich rör ist der Frachtsa cht. 3er 100 Kl z um 20— '.ogramm -24 Heller nclusive Transportste höher. uer und A. securanz. Pancsova | Újvidék 52—58 1 46-52 Bezdán 36 40 Kalocsa 32—34 D.-FöldvárJ 30-32 f Szentes 60 .66 Szeged 58-62 Zenta 56-60 Titel 52 - 56 Mitrovicz 64- 66 Temesvár 86-92 N.-Becskerek 62—68 •$C 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •fC) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Jttunántrtli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Coni. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de» im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Tkeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubischc Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleiche* 1 Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL évfolyam. Budapest, 1803. október 26. (hétfő). 241. szám. Witterung } ^p-sehön Vízállás reggel 7 órakor \ , oor. a Wasserstand 7 Uhr Früh j + ** Hőmérő reggel 7 órakor \ r Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsűlymérő reggel 7 órakor 1 7fiQ Barometer um 7 Uhr Früh j m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents