A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. október-december (40. évfolyam, 221-294. szám)

1903-12-21 / 288. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként* A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. PräRiimsraticns-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse ..................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. f A) Hp&rtözsslea — Waarenbörse. I. Oalsöiia&samáiiek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm. a) Készáru. — Effective Waare. AMTLICHES BEE BUDAPESTER WAAREN­KUßSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megielen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 SO 81 82 /Tiszavidéki Tiszavidéki Fejérmegyei Fejérmegyei . Pestvidéki Pestvidéki Bánsági _ Bánsági _ Bácskai _ Bácskai _ Szerb... ... ... Somán ........ Bolgár ........... .........Theiss.. ... .. ........Theiss.. ____ ........ Com. Fejér .. ........Com. Fejér .. ........Pester Boden .........Pester Boden. _ _ Banater ....... ........ Banater __ ... — Bácskaer ....... ........ Bácskaer....... ........ Serbischer. .. ........ Rumänischer. ........Bulgarischer . — — —-----­—-----­— 7 50 7 50 7 40 7 45 7 55 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 75 7 70 7 65 7 70 7 80 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 7 7 7 7 85 80 75 75 85 7 80 7 80 7 70 7 75 7 90 7 90 7 80 7 85 7 85 7 85 7 75 7 80 8 — 7 95 7 90 7 90 7 90 7 80 8 05 7 95-----­-----­Származás, nem é s ir. i r ü s é g Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam-Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól- von K-ig ­bis Provenienz, Gattung und Qua/itat K-tói - von K-ig - bis Rozs — Koggen .............­Elsőrendű ......... Középminöséírű ............. Príma .Mittel 6 6 30 20 6 40 6 30 Zat> — ISafer .......- ­­... Elsőrendű ................. Középminőségű... ... Mittel... 5 50 5 45 5 70 5 55 Árpa — Ciersíe .............­*) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ....... „ másodrendű , Sekunda ....... : Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss......... „ felsőmagyar. „ oberungar. _ ' „ dunántuli.. . Transdanub..-­5 55 5 45 5 75 5 55 Tengeri ­- Mais .. • ... ... Magyar, ó .............. Magyar, új .............. Román v. bolgár _ Szerb ............. ........ Cinquantin .............. Ungar., alt _ Ungar., neu .. Rumän. o. bulg Serbisch _ _ _ Cinquantin ...---­5 50 4 75 5 70 4 95 Köles — Hirse. — ft) Ha 5 10 éár*idő 5 35 i*e. — Repcze — Reps ... ... ___ Terminwaare. Káposztarepcze ........ | Réparepcze .............. Kohlreps 10 75 11 25­Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­Árfolyam- Kurs pénz ­Geld | iru Waare tages zu (ten nocnsten und niedrigsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse vor­pénz ­Geld I áru - Waare Magyar hasa — fing. Weizen 1904 április ... — April. — .......... _ _ __ ___ . __ _ __ _ _ — — _ _ __ _ Bnza — Weizen __ _ ____ 1904 április ....... April. 7 69 7 70 7 68 7 69 . 7 69 7 70 68 7 69 .. •-- ­..........­­1904 október ____ Oktober .. — ... ... _ ... __ _ ... .. __ __ _ 7 54 7 56 Rojs — Roggen .. ■ ..............­­1904 április — -- April — — _ _ 6 65 .. . _ _ — __ _ _ 6 55 6 56 6 54 € 55 .. _ ... _ _ 6 54 6 55 .Tengeri — íla»s _ ... _ 1904 május 1904 julius ... . . Mai _ 5 7 5 Iß n 17 n 16 5 17 5 15­5 16 ____ _ _ ........ Juli ft 26 5 27 5 27 5 28 ... i. ..............­­... ..­... ........— ... . — .. ........ ... .. _ ... . — .. ___ _ — — ___ _ _ _ íaö — linier ... ................ — ;; 1904 április ....... April... 1904 október ....... Oktober ............. 5 42 5 41 5 42 ..­­........ ö 42 5 43 5 41 5 42 5 42 5 43 Kaposztarepcze \ ........... 1904 augusztus _ Aueust 1 11 70 11 80 Kohlreps r -------­­1904 szeptember. _ September I ­c) Hatái*i(iőg*e. — Terminwaare. Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Ing. Weizen Tengeri — Mais .. Árpa — «erste ____ Bnza — Weizen Zah ­Efafer Kap.-repcze — Kohirens d) Leszántolc árfolyamok ■ Liqiiidationskurs e. Magyar fcnza — Ungarischer Weizen — — Tenaeri — KäaEs Buza — Weizen ........................ .. Rozs — ft&agen-- -­Zab ­Hafer----­Kap.-Repcze — Kohlreps — =~- — ■ —... = II. i lüEcnféie termények. Diverse Producte. Készáru — Jiffe c tiv e Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Leszámoló Származás, nem és minősén Előfordult kötések . , nuiesen MnotyamoK — üurse Kurs ocmuise pénz - Geld |Aru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír Budapesti ___ Budapester .. 65 65 50 Schweinefett ... Vidéki ....... Landfett Magyar íégenszáritott vidéki.. Landsneck. uns. lufts e trocknet 50 ke.-ként Szalonna Városi Íégenszáritott 4 drbos. Stadtwaare. iuft»etroek. 4 55 55 50 Speck 3 „ 3 56 56 50 Füstölt _ .. — geräuchert .. _ Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súlv Boszniai, 1903, évi szokv.-minösée-­bosnische, 1903. Usance-Qualität 18 18 50 helyett. Minősé g 500 , 100 drbos. .. 100 Stück 21 50 22 — grammonként. . 85 85 23 50 24 — Indus. Sack, brutto IMIaiznten Szerbiai, 1903. szokvánvmin... serbische , 1903. Usance-Qualit. 17 50 18 — für netto, Qualität pr. 100 drbos ____ 100 Stück_ 21 21 50 500 Gramm a5 85 23 23 60 50 kg.-ként ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz Szlavoniai. . slavonisches 1903 19 19 25 PflanmensiEis ... Szerbiai ... .. serbisches 1903 17 17 25 Kr.-tói von Kr.-ie bis Luczerna magyar Lóhere anrószemti 1903. évi.. Luzerner ungarische 1903 52 62 — 50 kg.-ként saei emsig ... ........ 1903. évi _ Rothklee kleinkömie 1903 46 60 — mieesstsiien-- ... középszemü 1903. évi . naarszemü 1903. évi... mittelkörniff 1903. 52 55 — ffrobkömiff 1903 56 61 — m. Hajózási fgjwardiJ. — Schiff fra A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Győrbe a fuvardijtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsa cht. 3 er 100 Kt z um 20— logramm -24 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuran Z Pancsova 44—52 Újvidék 36 -44 Bezdán 30 38 Kalocsa 24-30 D.-Földvár 22—28 Szentes 52- 60 Szeged 48—56 Zenta 46-54 Titel 40-48 Mitrovicz 60- 68 Temesvár 80-88 K. -Becskerek 52—60 ít 1. „Tiszavidéki bnza" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FejérmejETyel bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák Átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „restvidélil bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszéd-os területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben tcrmí.ii búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „BácsUai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ■#) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák állagának s mely a nevezett vagy -ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „Dnníintrtli árpa*4 alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett 1. Unter „Thelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargeoieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbiseine Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landes&renze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genanntes Gebiete geerntet wurde. SL. évfolyam. Budapest, 1903. deczember 2!. (hétfő). 288. szám. } *«■“-«> Vizáííás reggel 7 órakor \ Wasserstand 7 Uhr Friih / ^ m Hőmérő reggel 7 órakor \ i o no Thermometer 7 Uhr Früh / 1 “ Légsálymérő reggel 7 órakor \ rnl Barometer um 7 Uhr Früh / M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents