A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. október-december (40. évfolyam, 221-294. szám)
1903-10-07 / 225. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként s A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . , „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. A) árú tőzsde, — Waarenbörse. I. GSabonaneműek. —■ Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm, a) üCészág'ú. — Effective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKUKSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki .........Theiss .......................... Tiszavidéki ........ Theiss.. ................... Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér _______ . Pestvidéki ........ Pester Boden........... Pestvidéki .......Pester Boden............ Bánsági ..............Banater .......... ........ Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai .............. Bácskaer................... ^Bácskai ........... Bácskaer................... — __ I 1 II 1 1 1 1 1 I | II II II 1 1 1 1 II 1 II-----11111111 iiiii ii i ii 111 i 1111-----I 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 II 1 1 1 II I 1 1 1 1 1 7 40 7 40 7 30 7 35 7 45 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 45 7 40 7 35 7 40 7 50 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 55 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 65 7 65 7 55 7 60 7 75 7 75 7 65 7 75 7 70 7 70 7 60 7 85 7 80 7 75 7 75 7 70 7 65 7 90 7 85 7 80 __ __-----Rozs — Koggen .................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer _____________ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól - von | K-ig - bis K-tói - von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminőségü.............. Mittel ............. ................ 6 15 6 05 6 25 6 15 Elsőrendű, új ................ Prima, neu .............. Középminőségű, új __ Mittel, neu .............. 5 55 5 45 5 70 5 55 [ Árpa — Gerste .................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ............... ..... „ másodrendű „ Sekunda .................. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss................. .. „ felsömagyar. , oberungar ............... ' * dunántuli.. „ Transdanub ....... 5 50 5 40 5 70 5 50 Tengeri — Mals ................... Magyar .................. Ungar......................... Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg... ... Szerb ... .................... Serbisch.................... Cinquantin .............. Cinquantin .............. Fehér ........................ Weisser.................... 6 05 6 15 6 15 6 25 Köles — Hirse ........................ b) Ha 5 30 4ár»ie8íi 5 50 »»e. — Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ Kohlreps.................. I Réparepcze .............. Rübsen .................... 10 50 11 _ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs 1 höchsten und, niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz - Geld kru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar hn/.a — Ung. Weizen 1903 május ........ Mai...................... — —------------------—' — IS az a — Weisen ......................... 1903 október ....... Oktober.............. 1904 április ... _ April.................__ 7 52 7 49 7 53 ... _____________ 7 65 7 67 7 64 7 65 ................... 7 53 7 66 '7 54 7 67 7 50 7 52 7 51 .................................... 7 65 7 66 .............................................. 7 50 7 66 7 51 7 67 Roí» — »loggen _____________ «« —----------------1903 október ....... Oktober ... ... ... 1904 április......... April ................... 6 15 6 14 6 16 .............................. 6 42 6 43 ......................................... 6 15 6 42 6 16 6 43 6 15 6 16 .............................................. 6 42 .......................................................... 6 15 6 42 6 16 6 43 Tengeri — Mais ......................... 1903 október ....... Oktober .. ... 6 — 5 26 6 10 5 28 5 25 5 26 V 59 M — ................... 1904 május ......... Mai ................... .............. ............................................. 5 25 5 27 ......................................... 5 26 5 27 5 25 5 26 ......................... Zab — Síaíer ... ......................... 99 4« -— —-------- . -1903 október ....... Oktober .............., 1908 április ........ April ..............' 5 31 5 30 .................. .................... 5 59 5 60 ............................. ....... 5 32 5 60 5 33 5 61 — — — — Káposztarepcze \ ................... Kohlreps í ... ... . . 1904 augusztus. Anrast-----fallene Schl----------Felmondott áruk b e c) Határidőre. — Terminwaare. an előfordult kötések. — In gekündigter Waare vorgej üsse. | Magyar bnza — Ung. Weizen Teng ri — Mals ... ... ............. Árpa — «erste _______ ______ ÜSSsiza — Weizen Elozs — Roggen Sab — Haíer ■ líáp.-repcze — S&oiilreps ....... e. d] Less 25 61 imiolé ái»foly3i5wok Llqnidationsfcur.s Magyar irnza — Ungarischer Weizen — — Tenni rí — fäaia ........ — _ ... ... ... — 6 — árpa — Gerste-----Sy«« — VSeiaiess 1 Rozs — Soggen 7 53 6 15 II. 1 2ab — üíaíes* ... ... .... ..... _ ... ... LüiiSstféle terítésinek. — Dil 5 32 ierse Produ SSájj.-Repcüse — Kohäreps... ... ... ... ... cte. — — Kés*áru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre elöfordidt Auf Termin voraefallene Leszamolo árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Eiöfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse $énz-Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 60 kg.-ként Disznózsír ... ... Schweinefett ... Budapesti................................. Budapes Vidéki .................................... Landfett 68 50 69 — — —-----50 kg.-ként Szalonna .................... Spécit.................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4. stückig » n n rt n n Füstölt _ ... ........................ geräuchert ................... ........ .............................. 57 — 58 — 57 50 58 50 ■-----_ _ Zsákkal együtt, göngysiily tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclus. Sack, bruttó für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva .................. Ptlaunie’!.............. BoSZniäi, 1903, évi azokv.-minőség— bosnische, 1903. Usance-Qualität „ „ „ 100 drbos ___ „ „ 100 Stück v n n 85 n -- „ „ 85 „ — Szerbiai, 1903. szokványmin __ serbische, 1903. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos......... „ , 100 Stück. » » 85 n .— ... „ „ 85 „ . —--------------------------------ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként SssiEvasz ... ... ... Pílassmcssnms! ... Szlav Szerb cmiai. ______ _______„ slavonisches 1903 serbisches 1903 — —----------------— — 50 kg.-ként A fuvar .íleremag... ........ lieesaatcn ... ... dij 100 kilogrammonkéi Luczerna magyar 1903. évi... Lnzerner ungarische 1903. Lóhere aprószemü 1903. évi... Rothklee kleinkörnig 1903. „ középszemű 1903. évi.. „ mittelkörnig 1903. ... „ nagyszemü 1903. évi— „ grobkörnig 1903. III. Üajézási fisvardij. it a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht SjfőrÍJa a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Ot, — Schifffra síiize verstehen sich tőr ist der Frachtsa Kr.-tói von 54 — 46 — 51 — 55 — cht. uer 100 Ki 'z um 20— Kr.-ig bis 60 — 50 — 54 — 59 — logramm -24 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. Pancsova j Újvidék Bezdán 52—58 í 46-52 36 40 Kalocsa D.-Földvár Szentes 34—34 30 -32 60- 66 Szeged 58-62 Zenta Titel Mitrovicz 56- 60 52-56 64-66 Temesvár N.-Becskerelr 86-92 62—68 £ 1. „Tiszavidéki Imza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „FejÉrmegryei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák | átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „I*estvidétíi bili'ii“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé- i ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzáit átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos | területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly Buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben 1 termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácsliai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna- j menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos ! területeken termett. 2. „Felsűmagyarországri árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben | és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „l»uiiöníűli Ärpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ip. i. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Tiieilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fej«r“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in 1 den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- 1 gebieten geerntet wurde. 5. Unter „KitcsKaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des J im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im ' genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissfjerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem i durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher | Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberon^ariscbe Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte ii der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche | im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. \ 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch- 1 schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher 1 Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL évfolyam. Budapest, 1903. október 7. (szerda). 225. S£ám. Időjárás \ „én-schön Witterung J bzep scttön Vízállás reggel 7 órakor \ o. isi« Wasserstand 7 Uhr Früh / + Hőmérő reggel 7 órakor \ , 17 ro Thermometer 7 Uhr Früh / ■ Légsúlymérő reggel 7 órakor) 7Rr M Barometer um 7 Uhr Früh (
