A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. október-december (40. évfolyam, 221-294. szám)

1903-11-13 / 257. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ..................K 20.— Ins Haus zugestellt . n 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. f — Waarenbörse. I. Gabonanemäek. — Getreide. Arak készpénzben SO kilogrammonként. — Preise netto Cause per SO Kilogramm. a) ECészárú. — JEffective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KUßSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjeien ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82-Tiszavidéki .........Theiss.............. Tiszavidéki ......... Theiss- ... .. Fejérmegyei ........ Com. Fejér . Fejórmegvei .........Com. Fejér . . Pestvidéki .........Pester Boden * Pestvidéki .........Pester Boden. Bánsági ......... ...Banater Bánsági ...............Banater .......... Bácskai ...............Bácskaer.......... Bácskai .............. Bácskaer....... Szerb ............. ... _ Serbischer. .. Román ................... Rumänischer Bolgár ..................... Bulgarischer — TT"------­------­------­-----­— 7 50 7 50 7 40 7 45 7 55 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 75 7 70 7 65 7 70 7 80 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 7 7 7 7 85 80 75 75 85 7 80 7 80 7 70 7 75 7 90 7 90 7 80 7 85 7 85 7 85 7 75 7 80 8 — 7 95 7 90 7 90 7 90 7 80 8 05 7 95-----­------­Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tó!-von K-ig ­bis Provenienz, Gattung und Quahtat K-tÓ! - von K-ig - Ws Rozs — iiostgesi Elsőrendű. Príma 6 35 > 50 Zab — Hafer Elsőrendű, úi. Prima, neu 5 55 5 70 Középminőségü-. ... — Mittel 6 25 6 35 Középminőségű, új __ Mittel, neu _ __ — 5 45 5 55 /Takarmány. elsőrendű Futter . Prima 5 55 S 75 Masrvar Un «•!) r. 6 — 6 10 6 20 : Árpa — Gerste .................... *) „ másodrendű „ Sekunda ........... < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............ „ felsőmagyar. „ oberungar......... ' „ dunántuli.. „ Transdanub.. : 5 45 : 3 55 Tengeri ­- Mais Román v. bolgár _ Szerb ............... ......... Cinquantin ............... Fehér ......................... Rumän. o. Serbisch Cinquantin Weisser ... bulg 6 10 Köles — Hirse.. .................... — b) 8! a 5 30 4án idő 5 50 re. — Repcze — Reps ... ... ____ Terminwaare. Káposztarepcze ......... j Róparepcze... ... _ Kohlreps. 10 50 11 — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­Árfolyam- Kurs pénz ­Geld áru Waare tages zu aen Höchsten und niedrigsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse •or­pénz Geld áru - Waare Magyar &a*a — SJnar. Weisen 1903 május . ....... Mai......... — — | _ _ __ Buza — Weisen 1903 október ........ Oktober 1903 november... Novembm 1904 április . ........ April.. .. ... __ 7 76 7 74 7 75 7 74 7 73 7 74 7 76 ............................................................. 1 75 7 76 Rozs — Roggen 1903 október ........ Oktober 9* ni 1904 április. ........ April... _______ 6 73 6 74 6 70 ... 6 70 6 71 6 73 .............................................................. e 72 6 73 Tengeri — Mais 1903 októbei .. _ Oktoher . _ 19 99 1904 május . ____ Mai ... . 5 27 5 28 5 26 5 27 5 26 5 27 5 28 29 ... 28 5 29 Zab - llaíer ... ........ .................. 1903 október.. . . Öktnher 99 99 ....................... — 1903 április ....... April ____ ... 5 53 5 54 5 52 ... 5 52 5 53 i 5 53 54 .. 5 53 5 54 Káposztarepcze l ____ ... _ __ KoMreps i ............... 1904 augusztus... Ausnst 11 80 11 00 c) Határidőre. — Terminwaare. Felmondott árukban előfordult kötések. — In gekündigter Waare vorgej fallene Schlüsse. Magyar bnza — t'nsr. Weizen Tengeri — Mais .. Árpa — Gerste ... ...--------------------------------------­Rozs — Eosgen 1 . __________--------------------------------------­Zab ­ISaier Káp.-repcze — Kohlreps d) Leszámoló árfolyamok. Liquidationskurs 9. Magyar bnza — Ungarischer Wreizen — — Tenaeri — Mais ... ... ... .............. ... ... Ärna — Gerste Buza — üteizen ... _____ ... ... ... ... SSoxs — Hosjgesi Zab ­Hafer ____ Kohlrens — —----------------------­II. i [üíönféle termények. Diverse Producte. \ 1 SSéííáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs SzárinH2ás. n P m ft ä minősén Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse áru - Waare Schlüsse pónz ­Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír Budapesti ___ BudaDester __ 68 ­68 50 Schweinefett ... Vidéki ......... Landfett Magyar légenszáritott vidéki.. Városi lésrenszáritott 4 drbos. Landsneck. nnsr. lufteretrocknet 50 kg.-ként Szalonna Stadtwaare. i.,fto-ntmr-t 4 57 50 58 — Speck ... 3 , ­3 58 50 59 — Füstölt ........ geräuchert .. — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 18 50 19 — . 100 drbos. 100 Stück 21 50 22 — grammonként.- 85 85 23 ­23 50 Indus. Sack, brutto Szerbiai. 1903. szokvánvmin... serbische. 1903. Usance-Qualit. 17 50 18 — für netto, Qualität pr. 500 Gramm ... ... ... 100 drbos ____ 100 Stück. 21 ­21 50 85 85 22 25 22 50 50 kg.-ként ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz Szlavoniai. . slavonisches 1903 19 50 19 75 PflaDitiftnmsifi .... Szerbiai . . serbisches 1903 17 50 17 75 Kr.-tól von Kr.-ig bis üeremag Luezerna magyar 1903. évi.. Lóhere aDrószemü 1903. évi. Luzerner ungarische 1903 56 ­62 — 50 kg.-ként ... ......... Rothklee kleinkörnig 1903 48 ­52 — Kieesaaien ......... középszemü 1903. évi . naffvszemü 1903. évi... mittelkörnig 1903 54 — 56 — írrobkörniff 1903 58 ­61 — A fuvardíj 100 kilogrammonké III. Hajózási fnvardij. ­at a szállítási adóval és a biztosítási díjj al értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Gu- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa cht. oer 100 Kt ■z um 20— logramm -24 Heller nclusive Transportste höher. uer und A ssecuranz. ' Pancsova ! Újvidék 44—52 I 36 44 Bezdán 30 38 Kalocsa 24-30 D.-Földvár, i 22—2S Szentes 52-60 Szeged 48—56 I i Zenta 46-54 ! 1 Titel 40-48 1 Mitrovicz 60-68 i Temesvár 80-88 N.-Becskerek 52—60-|C 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegryei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. A. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4() 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Imnántűli Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. if 1. Unter „Tlielssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Coui. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargefcieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher I Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1903. november 13. (péntek). 257. szám. WUterung } ^rult-trüb Vízállás reggel 7 órakor | . . ... .„ Wasserstand 7 Uhr Früh j "> M Hőmérő reggel 7 órakor \ , , po Thermometer 7 Uhr Früh / _1_ Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77C> Barometer um 7 Uhr Früh / ° m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents