A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. október-december (40. évfolyam, 221-294. szám)
1903-11-09 / 253. szám
A BUDAPESTI Süli- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként« A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ..................K 20.— Ina Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. f A) ^rútössde. — Waarenhörse. I. Gabonasiemüsk. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 30 Kilogramm, a) ÍCészá^ú. — Effective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKUIuSBLäTT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 I 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki ... ... Tbeiss ........................ Tiszavidéki .........Theiss............................ Fejérmegyei......... Com. Fejér ............. Fejérmegyei .........Com. Fejér ..............__ .1 Pestvidéki .........Pester Boden................ "*1 Pestvidéki .........Pester Boden................ Bánsági ...............Banater ....................... Bánsági ...............Banater ..................... Bácskai __ ............Bácskaer....................... Bácskai — _ ... Bácskaer..................... Bolyár ........................Bulgarischer................------------— —------— —------7 50 7 50 7 40 7 45 7 55 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 75 7 70 7 65 7 70 7 80 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 85 7 80 7 75 7 75 7 85 7 80 7 80 7 70 7 75 7 90 7 90 7 80 7 85 7 85 7 85 7 75 7 80 8 — 7 95 7 90 7 90 7 90 7 80 8 05 7 95------------Rozs — Koggen ...................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität : Árfolyam — Kurs Zab — Maier .............-............. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól - von K-ig - bis K-tÓ! - von K-ig - bis Elsőrendű. ... ............... Prima 6 25 6 15 6 40 6 25 Elsőrendű, új. _ _ Príma, neu Középminőségű, új— Mittel, neu 5 55 5 45 5 70 5 55 Középminőségű — ............ Mittel ... — — Árpa — Gerste ..................... *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Príma. .............. „ másodrendű „ Sekunda .............. : Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............... „ felsőmagyar. „ oberungar ........... ' „ dunántuli.. , Transdanub ........ 5 55 5 45 5 75 5 55 ITenseri — Mais .................... Magyar .. ... ... ... Ungar. .............. ... Román v. bolgár ... Rumän. o. bulg ......... Szerb .................... ... Serbisch..................— Cinquantin . .............. Cinquantin ............... Fehér.................... .. Weisser..................... 6 — 6 10 6 10 6 20 Síöles — Hirse ..........................- - j 5 30 b) 5 50 s»e. — Hepcze — Reps .................... Terminwaare. Káposztarepcze ......... Kohlreps.................... I Réparepcze ............... Rübsen ............... ... 10 50 11 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs május pénz - Geld j áru - Waare J pénz - Geld Sru - Waare Hagyar Jbsiz» — üng. Weizen 1903 ____ Mai. ... ............... 7 77 7 78 — —------£Suza — Weizen ... ... ... ... . . 1903 október.. _ Oktober 1903 november... Novembei ............. 7 77 7 78 55 55 55 15 .................................... 1904 április ......... April..................... 7 78 7 77 7 79 7 77 ....... ......... 7 77 7 78 ................................................... Äoz* — Hioffgrea 55 M 1903 október ........ Oktober 1904 április ......... April... 6 65 6 66 6 65 6 66 .......................... 6 68 ........................................................ 6 66 6 67 6 65 _ _ — ..._ ... — Tensreri — Mais W « 1903 október.. _ Oktober 5 29 5 30 5 29 5 30- Mai ... ... ......... ......................... 1904 május 5 30 5 31 5 29 ................................ ZaSä — Hafer ... -------------------- 1903 október........ Oktober . 5 49 5 50 5 50 5 51 „ „ ................................ 1903 április ......... April ............... 5 50 5 51 . ....................................... Kioosztareoeie 1 _______ ... 1904 augusztus.. m w 11 80 ! 11 90 vaare. ’aare vorgefallene Sch------------g£oMres>s í ..................... klienst 11 80 11 85 c) Határ an előfordult kr Felmondott árukb •idöi*e. — Termi tések. — In gekündigter ilsse. Magyar ?mza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ... ..................... Árpa —■ Gerste . _____... ... Hissa — Weizen ... ... ... ____ Káp.-repcze — Kohlreps ........ !?. Sio/s — äSogrgen I-----------------------------T.íiii — Hafer Leszámoió ■ d) árfolyamok Liquidationskurs Hiigyar buza — Ungarischer Weizen — _ Tengeri — S’tla SS _________________________------Árjsa — Gerste------Sana — Sftiizan ........................... ... ... ... ä?®za — Hoiigeirs ... ... ......................... I II. 1 — E-lafei" [Qlőnféfe te------- j — Koliär jerse Producte. eps. . »rményefc. — Dii I Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld jiru - Wuars ingyen hordó franco Fass*, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ------Schweinefett __ Buda] Vidél 3esti_ ................................... Budapes Landfett ter ... ..................... 67 50 68 —------------A _ ___ ... ___ ___ 50 kg.-ként Szalonna... _ .... Magyar Íégenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi Íégenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, iH%etroek. 4 stückig r> rt n r> rt ^ n Füstölt ...................................... geräuchert ................................ ..................-......... 56 — 57 — 56 50 57 50------—■ — Spécit ..................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Inclus. Sack, brutto fdr netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként 18 50 21 50 23 — 17 50 21 — 22 25 19 — 22 — 23 50 18 — 21 50 22 50------------.............— — „ „ „ 100 drbos ___ „ „ 100 Stück „ 85 „ . ... „ , 85 * Szerbiai, 1903. szokványmin.--- serbische, 1903. Usance-Qiu „ „ 100 drbos.......... „ „ 100 Stíick. „ 85 „ .......... „ „ 85 „ . dit. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként SziJvaiz ............... PflanmeamBS __ Szláv Szerb cmiai- ... ... ... slavonisches 1903 serbisches 1903 19 50 17 50 19 75 17 75------------50 kg.-ként SlereiBiasr ............... Mleesaaíen ......... Kr.-tói von | Kr.-it? bis uer und A s securanz. Luczerna magyar 1903. évi... Luzern er ungarische 1903. Lóhere aprószemfl 1903. évi _ Rothklee kleinkörnig 1903. „ középszemü 1903. évi .. „ mitteikörnig 1903. nacrvszemű 1903. évi orobkörni"' 1903 56 — 48 — 54 — 58 — cht. oer 100 Ki 's um 20— 62 — ... ................................ Ob — 61 logramm -24 Heller ..................... III. Hajózási ffsswardij. A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Gt>- Schiff fra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa nclusive Transport.ste höher. Pancsova Újvidék i Sezdán ! Kalocsa D.-Földvár; Szentes 44—52 36 44 30 38 J 24 - 30 | 22-28 52 60 Szeged 48-56 Zenta Titel ! Mitrovicz 46 54 40 48 | 60 68 Temesvár 80-88 N.-Becskerek 52—60 1. ,,Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongracr, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeg-yei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvtdélíi buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben í termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nögrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Q Unter „TSietssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Feier gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ isi solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Wreizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^.) 1. Unter „Tlaeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargeoieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. Í 3. Unter „Transdanubisclie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleiche* Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. IL. évfolyam. Budapest, 1903. november 9. (hétfő). 253. szám. Időjárás \ K0ruH _trüb Witterung j Dorult tmD Vízállás reggel 7 órakor 1 . ., a Wasserstand 7 Uhr Früh J + Hőmérő reggel 7 órakor \ . r „ Thermometer 7 Uhr Früh j Légsulymérő reggel 7 órakor > Barometer um 7 Uhr Früh / m
