A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. október-december (40. évfolyam, 221-294. szám)

1903-11-07 / 252. szám

A ßUDArLÖ 1 1 ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénti A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA, Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ..................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Ürútözsde* — Waarenbörse. I. ^abonasieműek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, a) Készáru. — Effective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KTJRSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weisen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ^Tiszavidéki .........Theiss............. Tiszavidéki ......... Theiss............ Fejérmegyei ......... Com. Fejér . Fejérmegyei .........Com. Fejér . . Pestvidéki .........Pester Boden Pestvidéki .........Pester Boden. Bánsági ............... Banater ....... Bánsági ...............Banater .......... Bácskai ............... Bácskaer....... ' Bácskai ............... Bácskaer........ Szerb— .....................Serbischer. .. | Román — ............... Rumänischer. Bolgár. .....................Bulgarischer . — — i i i i i i i i i i i M M i iiiii i i M i II 1 1 1 1 II 1 1 I II 1 1 II 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 M 1 1 II 1 1 1 1 1 II — 7 50 7 50 7 40 7 45 7 55 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 75 7 70 7 65 7 70 7 80 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 85 7 80 7 75 7 75 7 85 7 80 7 80 7 70 7 75 7 90 7 90 7 80 7 85 7 85 7 85 7 75 7 80 8 — 7 95 7 90 7 90 7 90 7 80 8 05 7 95 . . _------­Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam ­— Kurs Provenienz. Gattung und Qualität K-tól-von 1 K-ig ­bis Provenienz, Gattung und Quahtat K-tÓI - von K-ig -bis Rozs — Kossen Elsőrendű. Középminöségü Príma Mittel 6 25 6 15 6 40 6 25 Zab — Hafer Elsőrendű, új ............ Középminőségű, új— Prima, neu Mittel, neu 5 55 5 45 5 70 5 55 Árpa — Gerste .................... *> , Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ............ , másodrendű „ Sekunda ........ | Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ... _ „ felsömagyar. „ oberungar. _ * „ dunántuli.. , Transdanub.. 5 50 5 40 5 70 5 50 Tengeri ­- Mais Magyar .. ... ... ... Román v. bolgár _ Szerb........................... Cinquantin ............... Fehér....................... . Ungar. _ Rumän. o. Cinquantin Weisser ... bulg----­6 — 6 10 6 10 6 20 Köles — Hirse .................. — b) Ha 5 30 táridó 5 50 re. — Repcze — Reps .................... Terminieaare. Káposztarepcze ......... | Réparepcze ............... Kohlreps 10 50 ii ­Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe- eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­Árfolyam- Kurs pénz­Geld iru Waare tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz­Geld áru - Waare Magyar buza — ITnsr. %¥eizen 1903 május .. .... Mai. ... — — — 1------­Buza — Weizen 1903 október ........ Oktober 1903 november... November. __ 1904 április ........ April.. __ ____ 7 78 7 79 7 76 7 77 . _ _ ____ 7 76 7 77 7 76 75 7 77 ... 76 7 77 Közs — Rossen 1903 október........ Oktober " « 1904 április. ........ April... 6 67 6 68 6 65 6 66 6 66 6 67 Tenseri — Mais 1903 október Oktohpr-------­... . 1904 május ........ Mai ... 5 30 5 31 5 30 ... 5 30 5 31 5 31 5 32 Zab — Hafer ... — ... ... ... ... 1903 c­** *9 -- -----------------­1903 április ....... April ____ _ 5 5S S 52 5 ól 49 5 50 ....... 5 49 5 50 5 53 52 .. 5 52 5 53 Káposztarepcze I ................... Kohlrens ( ..................... 1904 aug usztus- Ausmst 11 7*S 11 85 _■__ Felmondott árukb c) Határidőre. an előfordult kötések. — — Termini In gekündigter Ti vaare. 'aare vorgej fallene Schl üsse. Magyar bnza — Ungr. Weizen Tenseri — .Hais -. Árna — Gerste ........ Rozs — Rossen Zab ­Hafer Káp.-repcze — Kohlreps d) 1 Leszámoló árfolyamok. Liquidationskurs e. Magyar bnza — Ungarischer Weizen — — Tenaeri — ftiais .. Árna — Gerste Suza — Weizen ... _____ Rozs — Roggen Zab ­Hafen Knhlppnn---- ----­II. 1 Különféle termények. Diverse Producte. Készáru — Eff ec tiv e Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs S z á r m a z á s. nőm és minősén Előfordult kötések Kötések Provenienz, Gattung und Qualität Vorgefallene Schlüsse nriuiyamuii — ivurse Schlüsse pénz ­GM Aru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír Budapesti.. .. Budanester _ 67 67 50 Schweinefett ... Vidéki ____ Landfett Magyar légenszáritott vidéki.. Városi légenszáritott 4 drbos Landsueck. uner. luft getrocknet 50 kg.-ként Szalonna Stadtwaare. infto-ntrnnt. 4 56 56 50 Speck ... 3 „ . 3 57 57 50 Füstölt ........ geräuchert .. — Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként.-minőség-­rbos __ 18 50 19 — „ 100 d 100 Stück 21 50 22 — ■ 85 85 93 23 50 Indus. Sack, brutto Szerbiai. 1903. szokvánvmin.. serbische. 1903. Usance-Qualit. 17 50 18 — für netto, Qualität pr. 500 Gramm * ~ 100 drbos ____ 100 Stiick. 21 21 50 85 85 22 25 22 50 50 kg.-ként ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz Szlavoniai. . slavonisches 1903 19 50 19 75 Pflaumenmus . Szerbiai ... _ serbisches 1903 17 50 17 75 Kr.-tól von Kr.-ig bis Heremag Luczerna magyar 1903. évi.. Lóhere aDrószemű 1903. évi. Luzernei un arische 1903 56 62 — 50 kg.-ként ... ......... Rothklee kleinkömis 1903 48 52 — nieesaaien ......... középszemü 1903. évi. naffvszemű 1903. évi.. mittelkörniff 1903. 54 56 — srobkörnier 1903 58 61 — A fuvardíj 100 kilogrammonkéi III. Hajózási fuvardíj. — Schifffra üt a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsa cht. oer 100 Ki 'z um 20— logramm inclusive Transportste -24 Heller höher. uer und A securanz. Pancsova Újvidék 52—58 j 46—52 Bezdán 36 40 1 Kalocsa 32-34 í D.-Földvár, 30-32.’ Szentes 60- 66 Szeged 58-62 Zenta 56-60 Titel 52 - 56 Mitrovicz 64-66 Temesvár 86-92 N.-Becskerek 62—68 n 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák j átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidélíi buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ■f() 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „I»unánt«lll árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Thelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen iiachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete-oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. •¥■) 1. Unter „Theissgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargeöieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitt« der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die LandesgTenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Buúapsst, 1903. november 7. (szombat). 252. szám. S.! Vízállás reggel 7 órakor | , Wasserstand 7 Uhr Früh J hn Hőmérő reggel 7 órakor \ , po Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsúljrmérő reggel 7 órakor \ -71 Barometer um 7 Uhr Früh f hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents