A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. október-december (40. évfolyam, 221-294. szám)

1903-10-02 / 221. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: Á tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . , . „ 24.— Postán küldve . , , . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. A) ÁiPÚtözscSe* — Waarenbörse. I. Gahonanemüek. — Getreide. Arak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, d) üészárú. — Effective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KURSBLATT ÜND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi siily hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgeivicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki Tiszavidéki Fejérmegyei Fejérmegyei . Pestvidéki | Pestvidéki Bánsági ... Bánsági _ Bácskai _ 'Bácskai _ Szerb .............. Román _ _ Bolgár- ....... .........Theiss ............. ........Theiss.............. ........ Com. Fejér . ........Com. Fejér .. ........Pester Boden .........Pester Boden. ........ Banater ....... ........Banater__.. ........Bácskaer......... ........ Bácskaer___ ........Serbischer. .. ........Rumänischer ...... Bulgarischer 1 II 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 i i i ii i i ii ii ii 7 35 7 35 7 25 7 30 7 40 7 50 7 45 7 40 7 45 7 55 7 40 7 35 7 30 7 35 7 45 7 60 7 55 7 50 7 55 7 65 7 50 7 45 7 40 7 45 7 50 7 65 7 60 7 55 7 60 7 65 7 60 7 60 7 50 7 55 7 70 7 70 7 60 7 70 7 65 7 65 7 55 7 80 7 75 7 70 7 70 7 65 7 60 7 85 7 80 7 75-----­1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 Származás, nem é s minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qu&htat K-tól-von \ K-ig ­bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tÓI - von K-ig -bis Rozs — Roggen Elsőrendű. Középminőségü Priina Mittel 6 15 6 05 6 25 6 15 Zab — Hafer Elsőrendű, új ........... Középminőségü, új _ Prima, neu Mittel, neu 5 55 5 45 5 70 5 55 Árpa — Gerste ..............-­*> , Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ....... „ másodrendű „ Sekunda ....... ' Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........ „ felsömagyar. n oberungar. _ l „ dunántuli.. , Transdanub..­-­5 50 5 40 5 70 5 50 Tengeri ­- Mais Magyar .................. Román v. bolgár _ Szerb......................... Cinquantin .............. Fehér........................ Ungar. _ Rumän. o. Serbisch Cinquantin Weisser ... búig ___ 6 10 6 20 6 20 6 30 Kölcs — Hirse........................ — b) Srüa 5 30 5 50 r*e. — Repcze — Reps .................. Terminwaare. Káposztarepcze ........ | Eéparepcze .............. Kohlreps 10 50 11 — Határidő — Termin. árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 ühr alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­Árfolyam- Kurs pénz ­Geld j áru Waare tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor­gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz­Geld áru - Waare Magyar bnza — Ung. Weiten 1903 május . ....... Mai.. — ___ __ ... ... .. ■ ____ . __ .. .. __ __-----­— — — liaza — Weizen 1903 október ....... Oktober 7 56 7 55 7 58 7 55 7 58 7 56 7 58 *1 ................-­1904 április . ....... April.­......... 7 73 7 72 7 73 ... __ __ 7 72 7 73 —. — — Roís — ItOKSen • • ....................-­­1903 október.. _ Oktober 1904 április _ ... April_ 6 21 6 45 f 18 46 6 21 6 6 20 45 6 6 22 47 ................­­.......... ... ... — ... —---------­Tengeri — Mais 1903 augusztus... August 1903 szentember.. Sentembe __ r ................ 1903 október ....... Oktober 6 6 05 11 11 .................... — — 1904 május . ........... Mai . .. __ 5 30 5 27 5 28 ­5 27 5 28 ... ... _ _ _. _ __... __ __ ... __ __ ... — — — Za» — Haler 1903 október ....... Oktober 5 34 5 33 34 5 36 11 i*--­.................... — 1903 április .. ... April .. __ ... __ __ ... . _ _. . _ ... ____ 5 64 5 65 __ — — S£áj»osztareneze 1 ... ... __ Kohircps r ... ... 1903 szentember Sentember c) Hatás'iefíía'e. Felmondott árukban előfordult kötések. — — Termini In gekündigter W vaare. ’aare vor gej fallene Schlüsse. Magyar bnza — Ung. Weizen , Tengeri — 3£ais .. Árpa — Gerste ........ Kall ­Hafer Jíáo.-rencze — Kohlrens UíVA!i " 1VV§| b vll 6 lo d) LeszámoSó árfolyamok ■ Liquidationskurs e. Magyar bnza — l'nsarisfher Weizen — — Tensseri — ffiiais .. 6 — árpa — Gerste í — Weizen ... _______ ___ ___ ___ _ 7 56-------------------—--------­-------­6 20 Zab ­iüafsi1 5 34 XahipenB nozs — ntaggeíi II. 1 íááSISnféie íssrítaéstjfeík. Dil ierse Produ cte. 1 Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, n fi m és m i n n s fi n Előfordult kötések Kötések Vorgefallene Schlüsse MriuiyamuK — tvurse ‘"6 u »entrisse pénz ­Geld áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír Budapesti ___ Vidéki ....... BudaDester _ 69 69 50 Schweinefett .__ Landfett Masv ar lésenszáritott vidéki.. Landsneck. im», lufts^etrocknet 50 kg.-ként Városi lésrenszáritott 4 drbos. 4 56 56 50 Speck 3 „ ­3 57 57 50 Füstölt ............. geräuchert .. ........................................... — Zsákkal együtt, sönsrvsúlv tiszta súlv-minőség— rbos. .. bosnische. 1902. n«Ln«i.Onjült*t 13 50 14 — helyett. Minősé erammonkéi g 500 , 100 d 100 Stück 14 50 15 — it. Szilva Fiiamra- Só 85 16 25 16 50 _ Indus. Sack, brutto Szerbiai. 1902. szokvánvmin... serbische . 1902. Usance-Qualit. 13 13 50 fúr netto, Qualität pr. 500 Gramm 100 drbos ....... 100 Stiick. 13 75 14 — 85 85 15 50 16 — 50 kg.-ként ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként, Sziivaiz Szlavóniai. .. slavonisches 1902 18 50 19 — Pftanmenmnx ... Szerbiai ____ serbisches 1902 16 50 17 — Kr .-tói von Kr.-iu: bis Luczerna magyar Lóhere aürószemű 1903. évi.. Luzerner ungarische 1903 50 54 — 50 kff.-ként taeremag ... ........ 1903. évi... Rothklee kleinkörnig1 1903. 48 50 — m __ M.icesaaien ........ középszemű 1903. évi. nasrvszemü 1903. évi... mittelkörnie' 1903. 52 56 — ffrobkömis 1903 56 58 — III. hajózási fuvardijj. — Schifffrei A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich Győrbe a fuvardíj tétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsa cht. oer 100 Kt ‘z um 20— logramm -24 Heller nclusive Transportste höher. uer und A securanz. ' Panosova 52—58 Újvidék 46-52 Bezdán 36 - 40 Kalocsa 32—34 D.-Földvár 30-32 Szentes 60- 66 Szeged 58-62 Zenta 56-60 Titel 52-56 Mitrovicz 64- 66 Temesvár 86-92 .N.-Becskerek 62—68 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •^0 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ^ 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Tneilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „V/eizen €om. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte dea im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Tbeissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landes&renze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1903. október 2. (péntek). 221. szám. Witterung } széP-schön Vízállás reggel 7 órakor \ , -Me. Wasserstand 7 Uhr Früh / m Hőmérő reggel 7 órakor - \ , 1nro Thermometer 7 Uhr Früh / ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77fl ^ Barometer um 7 Uhr Früh / '*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents