A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. július-szeptember (40. évfolyam, 145-220. szám)
1903-09-29 / 219. szám
rt o u um r il o i i ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenkénts A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve . . . . „ 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Hrútöazsde. — Waarenbörse. I. Gafoonanemtiek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm, a) Készáru. — JEffective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKURSBLATT [JND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen, ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 | 75 76 77 78 79 80 81 82 ^Tiszavidéki ........Theiss........................ Tiszavidéki ........ Theiss....................... Fejérmegyei ....... Com. Fejér ............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ............... . Pestvidéki ........Pester Boden.............. 1 * Pestvidéki ........Pester Boden.............. Bánsági .............Banater .................... Bácskai ............. Bácskaer..................---------------------------------------7 35 7 35 7 25 7 30 7 40 7 50 7 45 7 40 7 45 7 55 7 40 7 35 7 30 7 35 7 45 7 60 7 55 7 50 7 55 7 65 7 50 7 45 7 40 7 45 7 50 7 65 7 60 7 55 7 60 7 65 7 60 7 60 7 50 7 55 7 70 7 70 7 60 7 70 7 65 7 65 7 55 7 80 7 75 7 70 7 70 7 65 7 60 7 85 7 80 7 75-------------Rozs — Roggen ............................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Za h — Hafer ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól - von K-ig - bis K-tól -von K-ig - bis Elsőrendű. Középminös Príma Mittel 6 15 6 05 6 25 6 15 Elsőrendű, új ........... Prima, neu Középminőségü, új... Mittel, neu 5 55 5 45 5 70 5 55 Bgű ............. _________ I Árpa — Gerste *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Príma.............. ... „ másodrendű „ Sekunda ............ < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............. „ felsőmagyar. „ oberungar .......... 1 „ dunántuli.. . Transdanub........... 5 50 5 40 5 70 5 50 Tengeri — Ma is Magyar .. ............. Román v. bolgár ... Szerb .... .................. Ungar. Rumän. Serbisch Cinquan Weisser o. bulg ....... 6 10 6 20 6 20 6 30 Cinquantin ............. Fehér.. ............................ tin ............ Küies — Hirse.. ............. b) Ha 5 30 táí'idő 5 50 re. — Repcze — Reps ......... ................. Ter mí/n waa re. Káposztarepcze ............ Kohlreps........................... 1 Réparepcze ................... Rübsen ............................ 10 50 11 — Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vor gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 TJhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld iru - Waare Magyar buza — Ung. Weizen 1903 május ........ Mai..................... — — — — — _ _ _ Buza — Weizen ... ... ... ... ... •« ** --- --- ---------—1903 október ....... Oktober .............. 1904 április ........ April.................... 7 48 7 49 7 45 7 52 ................... 7 65 7 66 7 64 7 68 .................... 7 50 7 67 7 51 7 68 7 47 7 48 7 46 7 47 ......................... 7 65 7 63 7 66 .. ... ......................... 7 47 7 65 7 48 7 66 Rozis — Roggen ... ____ ... ... «• .. —. --- ...--... 1903 október ....... Oktober......... 1904 április ......... April................... 6 17 6 16 6 21 ... ..............'.TT. 6 46 6 47 ......................................... 6 20 6 47 6 21 6 48 6 15 6 14 6 18 .................................... 6 44 .................................................. ... 6 17 6 45 6 18 6 46 Tengeri — Mais 11 11 11 11 »1 ** 1903 augusztus— August ............. 1903 szeptember.. September........... 1903 október ....... Oktober.............. 1904 május............. Mai ............................ 5 26 5 27 5 25 5 26 5 26 ”5 27 5 25 5 27 ........ ... ... 5 25 5 26 5 24 5 26 ......................... Zab — Hafer .............. ... ........ 1903 október.. ... Oktober ............. 1903 április ... ... April .................... 5 32 5 33 5 31 ............................... 5 60 5 61 5 59 5 60 ......... ....... 5 31 5 60 5 32 5 61 5 SO 5 31 .............................................. 5 61 5 60 ............................................... 5 30 5 60 5 31 5 61 Káposztarepcze Kohireps 1 ............................ ent,ember nwaare. Waare vorgej fallene Schl------------í ............................ 1903 szeptember _ S Felmondott áruk b e c) Határidőre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Magyar buza — Ung. Weizen Teng ri — Mais ... ... ........... Árpa — Gerste ... ...................... »aza — weizen Rozs — Roggen Zab — Haler Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) Less .5 21 ímoló árfolyamok m Liqnidationskurs Magyar bnza — Ungarischer Weizen Tenni i*i — Rlais 6 — Árpa — Gerste--------Suza — Weizen ......... ... ... 7 46 üozs — Roggen ...................................... ... 6 15 II. 1 Zab — Hafer különféle te 5 31 Hirse Produ Káp.-Repcze — KoHSr ete. eps... irmények. — Dil 1 Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszamolo árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld JAru - Waare ingyen [lordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ......... Schweinefett ... Buda] Vidék lesti .. ... ... ......... Budapes Landfett ter ... ......................... 69 — 70 —----------50 kg.-ként Szalonna... ____ Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig ti * 3 „ „ „3* Füstölt .................................... geräuchert .............................. 55 50 56 50 56 57 —----------Speck ................... Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva .................... Pfl&mnen .............. .............................. 13 50 14 50 16 25 13 — 13 75 15 50 14 — 15 — 16 50 13 50 14 — 16 ----------................- — „ „ „ 100 drbos ___ „ „ 100 Stiick , , , .85 „ „ 85 „ Szerbiai, 1902. szokványmin.... serbische, 1902. Usance-Qua „ „ 100 drbos... _ „ „ 100 Stück. n » 85 „ — — » n 85 „ lit. ................... ingyen hordó franco Fas?, netto Tara 50 kg.-ként Szilvaiz .............. Pflaumenmus ... Szláv Szerb oniai ............................. slavonisches 1902 serbisches 1902 18 50 16 50 19 — 17 —----------iái ... ............................. 50 kg.-ként Heremag .............. Kleesaaten ........ Kr.-tói von | Kr.-it* bis uer und A ssecuranz. Luezerna masrvar 1903. évi. . Luzerner ungarische 1903. 50 — 48 — 52 — 56 — cht. oer 100 Ki ■s um 20— 54 — 50 — 56 — 58 — logramm -24 Heller Lóhere aprószemű 1903. évi... Rothklee kleinkörnig lí közénszemű 1903. évi .. . mittelkörnisr lí H)ii 103 „ nagyszemü 1903. évi __ „ grobkörnig 1903. III. Hajózási fuvardíj at a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die F Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nacf A fuvardíj 100 kilogrammonkéi j. rächt l Oh- Schifffra sätze verstehen sich tör ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Pancsova Újvidék Bezdán 52—58 46-52 36-40 Kalocsa j D.-Földvár Szentes • 32—34 | 30-32 60- 66 Szeged 58-62 Zenta Titel j Mitrovicz 56 60 52-56 j 64-66 Temesvár N.-Becskerek 86-92 1 62—68 1. „Tiszavidéki bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „PestvidéUi bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és Váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. ,,Bánsági bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. •ft) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnántrtli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Thelssweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. •¥•) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welcho im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landes&renze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1903. szeptember 29. (kedd). 219. szám. Időjárás \ *zéD_.sohön Witterung ( sp soüon Vízállás reggel 7 órakor \ _i_ -i 71 <* Wasserstand 7 Uhr Fríih j ^ Hőmérő reggel 7 órakor \ , 1ft ro Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 77!> Barometer um 7 Uhr Früh f m
