A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. július-szeptember (40. évfolyam, 145-220. szám)

1903-09-19 / 211. szám

A bU ÜA^Ílb 1 1 ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hiva­talától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . . . „ 24.— Postán küldve .... B 28 — Egyes példány 20 i. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Galionaneműek. — Getreide. Árak készpénzben 50 kilogrammonként. — Preise netto Casse per SO Kilogramm, a) Készáru. — JE,ffective tVaare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KUKS BLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn-u. Feiertage täglich. Buza — A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammén. Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 Tiszavidéki ........Tiieiss.. ..................... Tiszavidéki _ ... Theiss.. .................. Fejérmegyei ........ Com. Fejér .............. Fejérmegyei ........Com. Fejér ................ 1 Pestvidéki ........Pester Boden............. 'j Pestvidéki .......Pester Boden............... Bánsági ..............Banater ..................... Bánsági ..............Banater ..................... Bácskai .............. Bácskaer............ ... ^Bácskai ............. Bácskaer... ..............-----­-----­II 1 1 1 II 1 II 1 1 1 II 1 1 1 1 1 1 II 1 II II 1 1 1 II 1 1 II 1 1 II 1 1 1 1 1 1 1 1 1 II 1 1 1 1 II 1 II II II 1 1 1 1 II 1 1 II 1 II-----­7 40 7 40 7 30 7 35 7 45 7 55 7 50 7 45 7 50 7 60 7 45 7 40 7 35 7 40 7 50 7 65 7 60 7 55 7 60 7 70 7 55 7 50 7 45 7 50 7 55 7 70 7 65 7 60 7 65 7 70 7 65 7 65 7 55 7 60 7 75 7 75 7 65 7 75 7 70 7 70 7 60 7 85 7 80 7 Y5 7 75 7 70 7 65 7 90 7 85 7 80---------­---------­J Rozs — Roggen ............................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab —- Hafer ......................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tol - von K-ig - bis K-tól - von | K-ig - bis Elsőrendű. Középminös Prima Mittel 6 15 i 6 25 6 05 6 15 \ Elsőrendű, új ........... Prima, neu i Középminöségü, új _ Mittel, neu 5 60 5 50 5 75 5 60 éffű .................. ... _____ *) /Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ............... „ másodrendű ,, Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss .............. „ felsőmagyar. , oberungar. . ....... ' , dunántuli.. . Transdanub ....... 5 50 ! 5 70 5 40 | 5 50 Tengeri — Mais ................... Magyar | Román Szerh Ungar. Rumän. Serbisch Cinquan Weisser 6 20 6 35 6 35 6 45 Árpa — Gerste v. bolgár _ o. bulg ....... | Cinquantin .............. ! Fehér........................ tin .............. Köles — Hirse.. ... ... .. b) Hz j Káposztarepcze ........ Kohlreps................... 10 70 11 20 1 II téridőre. — Termvnwaare. I Reparepcze .............. Rübsen ................. j-----­Határidő — Termin, Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Xachmittags zn den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­tages zu den höchsten und niedrigsten Kursen oor~ gefallenen Schlüsse ohne Zioischenkurse P \r folyam — Kurs pénz - Geld ! áru - Waare inz - Geld áru - Waare 1 Magyar bnza — Uns:. Heizen 1903 május ........... Mai...................... I---------­— __ — — Bnza — Weizen ............. ................................... 1903 október ....... Oktober .............. 1904 április ............ April.. .................... 7 49 7 50 7 47 7 5S .................... 7 74 7 73 7 76 ......................... ... 7 53 Í 7 76 7 54 7 77 7 48 7 47 7 48 ................................... 7 74 ................... ................................... 7 47 7 74 7 48 7 75 Rozs — Roggen *• •• 1903 október.. ... 0 1904 április ......... A ktober ... 6 23 6 26 ......................................... 6 55 6 54 6 55 .............................. 6 25 6 54 6 26 6 56 6 23 6 24 Tensrcri — Mais ♦» n ii ii Í1 M 1903 augusztus... August ............ 1903 szeptánmsíj. September. ........ 1903 október, r" ... Október ... ........ 1904 május ... ... Mai ... .............. 6 14 5 42 6 16 5 43 6 18 5 41 6 19 5 42 6 16 6 17 6 14 5 42 o 43 ... ______________ 5 43 5 44 5 42 .................................... Zab — Blafer ............................. ii i. — — — — — — 1903 október.. ... Oktober .............. 1903 április ........ Április......................... 5 47 ... ............ .............................. 5 73 5 75 . .. .............. ............. 5 47 5 75 5 48 5 77 5 46 ............................................... ......... 5 45 5 46 Káposztarepcze Kohlreps nwaare. Waare vorge fallene Schl-----­---------­............................ 1903 szeptember. September ........... Felmondott áruk b c) Határidőre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Magyar bnza — Uns:- Weizen Tensr ri — Mais ........ ........... Árpa — Gerste Buza — Weizen ...---------------------------------------------­Rozs — Koggen Zab — Hafer ■ Káp.-repcze — Kohlreps.. ... d) Lesz A 11 imoló árfolyamok 1 Liquidationskurse.­Magyar buza — Ungarischer Weizen — — Tenni im — Mais ... ... ... ... ... ... 6 19 Árpa — Gerste-----­Buza — Weizen Rozs — Rogqen . .. II. & Zab — Hafer különféle te •terse Produ Káp.-Repcze — Kohlr cte. eps... 10 80 irmények. — Dil i Készé ru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld áru - Waare pénGeld áru - Waare ingyen bordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ........ Schweinefett ... Buda] Vidék Desti................................... Budapes Landfett fcer .............................. 72 — 72 50-----­---------­i .......................................... .. 50 kg.-ként Szalonna _ _____ Spécii ............................ Masrvar légenszáritott vidéki... Landsüeck. íme. lufté ocknet 57 — 58 50 57 50 59 — — — — — Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, luftgetrock. 4 stückig n n 3 n -- tt ^ n Zsákkal együtt, göngysiily tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Boszniai, 1902. évi szokv.-minöséfr— bosnische, 1902. ITaance-Oualität ­.............................. 13 50 14 50 16 25 13 - 13 75 15 50 14 — 15 — 16 50 13 50 14 — 16 —---------­-----­— — — — „ „ „ 100 drbos.... „ „ 100 Stíick tt n n tt - — tt tt n Szerbiai, 1902. szokványmin.— serbische, 1902. Usance-Qua „ „ 100 drbos ............ „ „ 100 Stück. » T» S5 1 — —. „ « S5 „ Pflaumen .............. ilit. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Sziivaiz .............. Pflaumenmus ... Szlavóniai. . ... ................... slavonisches 1902 ................... 18 50 16 50 19 — 17 —-----­— _ Szerb serbisches 1 902 ................... 50 kg.-ként Heremag .............. Kleesaaten ........ Kr.-tói von | Kr.-ig bis uer und A <isecuranz. Luczerna masrvar 1903. évi-.. Luzerner ungarische 1903. 50 — 48 — 52 — 56 — cht. per 100 Ki Uz um 20­54 — 50 — 56 — 58 — logramm -24 Heller Lóhere aprószemű 1903. évi _ Kothklee kleinkörnig lí közénszemü 1903. évi . . mittelkörnie 15 m m naevszemü 1903. évi... . srobkömiír 1903. III. Hajózási fuvarciijj. ­A fuvardíj 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frucht Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach !t< — Schifffra sätze verstehen sich lab ist der Frachtsa nclusive Transportste höher. Pancsova Újvidék ! Bezdán 52—58 46—52 | 36-40 Kalocsa i D.-Földvár Szentes ! Szeged 32 34 | 30-32 60-66 ! 58—62 Zenta Titel Mitrovicz 56-60 52-56 64—66 Temesvár 86-92 K.-Becskerek 62—68 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánság-! buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 40 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegvében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ^ 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de» im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■¥■) 1. Unter „Theissgrerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdannbische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesferenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1903. szeptember 19. (szombat). 211. ssám. Witterung } Vízállás reggel 7 órakor 1 . 9R, cl Wasserstand 7 Uhr Früh / Hőmérő reggel 7 órakor \ , . , r 0 Thermometer 7 Uhr Früh f Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 Barometer um 7 Uhr Früh j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents