A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. július-szeptember (40. évfolyam, 145-220. szám)

1903-09-07 / 201. szám

A Jö U . AKLÖII ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként: A tőzsde titkári hiva­talától el vitetve . , K 20.— Hiihoz hordva . , , „ 24.— Postán k&ldve , , , ■ , 28.— Egyes példány 20 f. hivatalos Árjegyző lapja. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. A) Árútözsde« — Waarenbörse. I. OaboBianecnüek. — Getreide. Arak készpénzben SO kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, a) Készáru. — Effective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAAREN­KUiuSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Me ei eien ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- u. Feiertage täglich. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki Tiszavidéki Fejérmegyei Fejérmegyei 1 Pest vidéki | Pestvidéki Bánsági — Bánsági ... Bácskai _ 'Bácskai _ Szerb .......... Román _ _ j Bolgár ... ... Theiss .......... _ ... Theiss . .. . ........ Com. Fejér . ........Com. Fejér . ........Pester Boden ... ... Pester Boden ........Banater __ . ........Banater ___ ........Bácskaer____ ........Bácskaer__ . ... _ Serbischer. .. ........Rumänischer. Bulgarischer ....... — —-----­---­-----­-----­_---­7 35 7 35 7 25 7 30 7 40 7 50 7 45 7 40 7 45 7 55 7 40 7 35 7 30 7 35 7 45 7 60 7 55 7 50 7 55 7 65 7 50 7 45 7 40 7 45 7 50 7 65 7 60 7 55 7 60 7 65 7 60 7 60 7 50 7 55 7 70 7 70 7 60 7 70 7 65 7 65 7 55 7 80 7 75 7 70 —­7 70 65 1 60 7 7 7 s;, 80 75-----­-----­Szarmazas, nem és sti i n ö s é g Árfolyam — Kurs Származás, nem es minőség Árfolyam­— Kurs Provenienz, Gattung műt Qualität K-tol von K-ig ­bis Provenienz, Gattung und Quahtat K-tól - von | K-ig - bis j _ , . Elsőrendű _ 6 10 ß -'O Elsőrendű, úi. Prima, neu 5 50 5 65 »Alt — ivozepminosegu Mittel ........ .......­— 6 — 6 10 üozepmmosegu, uj... .Mittel, neu —­.. .. 5 40 5 50 I Árpa új — Gerste neu ........ | í *) , Takarmány, elsőrendű Futter, Prima ........... „ másodrendű „ Sekunda ....... ' Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ........ v felsömagyar. „ oberungar. ... ' „ dunántuli.. ., Transdanub.. .-­5 5 50 40 5 70 5 50 Tengeri ­- Mais Magyar ................. Román v. bolgár ... Szerb......................... Cinquantin .............. Fehér ...................... Ungar. _ Rumän. o. Serbisch Cinquantin Weisser ... buíg . — 6 20 6 35 6 35 6 45 ! Köles — Ilirse.. ..............­— — — Repcze Iteps [ Káposztarepcze ........ 1 Réparepcze .............. Kohlreps — Rübsen ... ...­10 25 10 75 1 b) Hafáfidöre — Termin waare. Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbe­eső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és leg­alacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börse­Árfolyam- Kurs höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse pénz­Geld I áru Waare tages zu den Höchsten und niedrigsten Kursen gefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse vor­pénz-Geld áru - Waare Slagra»- !>sixa — Uns:. Weizen 1903 május .. . Mai . . — _ _ ... ___ _ __ _ _ _ —-- l _... _ _ _ ... . __ _ _ _ . —-----­Bnza — Weizen ::::::::: 1903 október 1904 április . ....... Október ....... April.. ............. 7 39 7 67 7 7 43 71 7 41 7 69 .. 7 44 7 7 41 68 7 42 7 69 7 38 7 65 39 ... 66 ... ........ ....... ... ... ...­7 7 38 65 7 39 7 66 Rozs — Kosrsren 6 24 fi 25 50 6 22 9t 6 °0 6 21 . _._V .......... ‘ • —... — — — 1904 április. ....... April. __ — _ _ 6 50 ...-­-­__ .. .. ....... 6 49 3 6 45 6 47 . ... _ ... ... ... _ . 6 46 6 47 ! Tengeri — íUais 1903 augusztus— August 1903 szentemhor Spntpmhp _ _ _ _ fi An f 27 e. a.a fi 31 fi 33 6 23 26 . G 25 6 26 1903 október .. . Október •fl .............. — — 1904 május ....... Mai _ 5 43 G 42 5 55 5 54 .. ____ 5 53 5 55 5 40 42 ... _ _ _ ... ... _ _ 5 41 5 42 Zab — ISafer «• 44 ___-­::: 1903 október.. ... Október 1903 április ... ... Április. ............. 5 5 47 70 C 49 7-?---­~­........ 5 5 48 71 5 5 49 73 5 45 5 48 5 46 5 48 1 Mámosaitaresscae 1 ................... 1__... __ .. Kohireps ( ........ 1903 szeptember. September ........... 10 90 _ __ _ _ _ __ _ _ _ 10 80 10 90 _ ... _ ___ ... _ ._ ... ... ... „ —-----­C) Határidőre. Terminwaare. | Felmondott árukban előfordult kötések. ­In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Hasryar bnza — Ungr. Weizen Tenereri — Slais .. Árpa — Gerste ... ... Zab — Hafer Kán.-reocze — Kofrlrens d) Leszámoló ápfolyamok. Liquidalions kur s< S. Magyar buza — Ungarischer "Weizen — — Tenseri — Mais 6 31 Árpa — Gerste 8««a — Viíeijceirs ...­Zab — iKohtrenfi 10 nozs — noggen — — II. ¥ LásiSsíféBe teifmásíyek. Diverse Producte. Séfisá ru — Eff ective W a ar e Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin vorqefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Srárma?»*. n p. m és miniispn Előfordult kötések Kötések Provenienz, Gattung und Qualität Vorgefallene Schlüsse pénz ­f 7 J áru - Waare MMutyaiiiuK — ivurse ochiusse pénz - Geld áru - W*aare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír Budapesti ___ Vidéki ____ Budapester 70 70 50 Schweinefett ... Landfett Magyar légenszáritott vidéki... Városi légenszáritott 4 drbos.. Landsoeck. uns', luftsetrocknet Szalonna 4 58 58 50 Specls 3 „ .. 3 60 60 50 Füstölt _ .. — — geräuchert _ _ ... ...­— ........ .. __ ___ _ _ — _ ... ........ Zsákkal együtt, 1 göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Boszniai, 1902. évi szokv.-minőség— ... 100 drbos. ... bosnische, 1902. Usance-Qualität 100 Stück __ ........­......... ....... 13 14 50 14 — 15 — ........ ............---­— — ... — — Szilva £»flaursi „ 85 85 16 25 16 50 _ Indus. Sack, brutto en Szerbiai. 1902. szokvánvmin.... serbische. 1902. Usance-Qualit. 13 13 50 _ für netto, Qualität pr. 500 Gramm ... 100 drbos ____ 100 Stück. 13 75 14 — 85 85 15 50 16 — 50 kg.-ként '. ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilraiz Szlavóniai. .. slavonisches 1902 18 50 19 — Pflaumenmus ... serbisches 1902 16 50 17 — Kr.-tói von Kr.-itr bis Luczerna magyar Lóhere anrószemű 1902. évi... Luzerner uns-arische 1902 50 54 — 50 ks.-ként ... ........ 1902. évL_ Rothklee kleinkörnig 1909 48 50 — siiieesaaicß ........ közénszemíí 1902. évi . mittelkörnig 1902. STobkörniar 1902 52 56 — nagvszemü 1902. évi— 56 58 — III. Hajózási tf sivár* siüjj. — Schiff fr acht. A fuvardij 100 kilogrammonként a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kt Győrbe a fuvardíjtétel 20—24 fillérrel magasabb. — Nach liaab ist dir Frachtsatz um 20­logramm inclusive Transportstc -24 Heller höher. uer und A ssecuran 2­Pancsova 52-58 Újvidék 46 - 52 Bezdáii 36 40 Kalocsa 32 - 34 D.-Földvár 30-32 Szentes 58 - 64 Sze 56­ged 60 I Zenta 54-58 Titel 50 • 54 | Mitrovicz 60 62 Temesvár 82-88 .N.-Becskerefe 58—64 1. „Tiszavidéki bnza*6 alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyé­ben — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s inely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a duna­menti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Dél­keleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. S. „IvunánitHi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. 1. Unter „Tbeissweizen“ ist solcher Weizen za verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ■¥•) 1. Unter „Theissg-erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubischc Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durch­schnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL évfolyam. Budapest, 1903. szeptember 7. (hétfő). 201. szám. Vízállás reggel 7 órakor | , on, a Wasserstand 7 Uhr Früh j — m Hőmérő reggel 7 órakor \ , 1S1 po Thermometer 7 Uhr Früh / "t* 10 Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 779 in, Barometer um 7 Uhr Früh j **

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents