A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1903. július-szeptember (40. évfolyam, 145-220. szám)
1903-08-24 / 189. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE Előfizetési árak évenként i A. tízsde titkári hivatalától elvitetve . . K 20.— Házhoz hordva. . , , „ 24.— Postán küldve . , , . , 28.— Egyes példány 20 f. HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse.........................K 20.— Ins Haus zugestellt . „ 24.— Auswärts, pr. Post . „ 28.— Einzelne Exemplare 20 H. r A) Árutőzsde. — Waarenbörse. I. Gabosianeműek. — Getreide. Arak készpénzben 60 kilogrammonként. — Preise netto Casse per 50 Kilogramm, a) Készárú. — JEffective Waare. AMTLICHES DER BUDAPESTER WAARENKURSBLATT UND EFFECTEN-BÖRSE. Megielen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- tu Feiertage täglichA minőségi siíly hektoliterenként kilogrammokban — QuaUtütsgemcht per Hektoliter in Kilogrammen. Buza — Weizen 73 74 75 76 11 78 79 80 81 82 Tiszavidéki, új _ Theiss, neu.............. Fejérmegyei, ó _ Com. Fejér, alt......... Fejérmegyei, új... Com. Fejér, neu ....... ) Pestvidéki, ó _Pester Boden, alt ... Pestvidéki, új ... Pester Boden, neu... Bánsági, ó ........Banater, alt............... Bánsági, új ........Banater, neu............... * Bácskai, új ........Bácskaer, neu ...........----------_---------------7 30 7 30 7 20 7 25 7 35 7 40 7 35 7 30 7 35 7 45 7 35 7 30 7 25 7 30 7 40 7 50 7 45 7 40 7 45 7 55 7 45 7 40 7 35 7 40 7 45 7 60 7 55 7 50 7 55 7 60 7 55 7 55 7 45 7 65 7 65 7 55 7 60 7 60 7 50 7 70 7 70 7 65 7 60 7 60 7 55 7 75 7 75 7 70----------Rozs új — Roggen neu ........ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer __________ ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — K urs K-tól -von K-ig - bis K-tól - von K-ig - bis Elsőrendű....................... Prima .............................. Középminőségü... ... ... Mittel ......................... 6 — 5 90 6 10 6 — Elsőrendű ................. Prima —.................— Középminőségü .. ... Mittel .................—__ 5 60 5 45 5 80 5 60 Árpa új — Gerste neu ........ *) «Takarmány, elsőrendű Futter, Prima. ............... „ másodrendű „ Sekunda ............. < Sörfőzésre tiszavidéki Brauer, Theiss ............ „ felsömagyar. „ oberungar.... ... ' „ dunántuli.. , Transdanub.. _ 5 50 5 40 5 70 5 50 Tengeri — Mais ................... Magyar . ....... Ungar ........................ Román v. bolgár _ Rumän. o. bulg........ Szerb... .................... Serbisch.................Cinquantin .............. Cinquantin ............. Fehér................ . ... Weisser................... 6 — 6 15 6 15 6 25 Köles - Hirse ...................... i b) iHia táridij Repcze — Reps .............. ... Termin-Maare. Káposztarepcze ........ Kohlreps................... | Réparepcze ............. Rübsen .................. 10 50 10 90 Határidő — Termin 1 - - j - ; Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Zárlat 1 órakor Schluss um 1 Uhr Az előző tőzsdei nap délutánján a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der am Nachmittage des letzten Börsetages zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam — Kurs pénz - Geld áru - Waare pénz - Geld im - Waare Masryar bnza — Unsr. Weizen 1903 május . ... Mai __... — —------------------------Buza i— Weizen ....................... 1903 október,. _ Oktober _... i.. 1904 április... ... April ..............j„ 7 29 7 31 7 29 7 31 .................... 7 60 7 62 7 61 ............................. 7 30 7 60 7 31 7 61 7 31 7 33 7 31 .............................. ... 7 61 7 62 7 60 7 63 7 61 7 62 ... 7 30 7 61 7 32 7 62 Rozs — Roggen ... _______ ... 1903 október ....... Oktober......... 1904 április _... April... ... ... ... 6 14 6 16 6 15 .............................. 6 39 6 40 ... ................................... 6 13 6 39 6 15 6 41 6 16 6 17 6 14 .................................... 6 14 b 15 Tengeri — Mais ......................... 1903 julius ........ Juli................. J.. 1903 augusztus _ August ............. 1903 szeptember.. September. ___ 1904 május _ _ Mai ... .............. 6 26 6 25 6 27 ............................. .......... 6 14 6 15 6 12 6 16 ........ ........ 5 12 5 18 5 16 5 19 .................... 6 25 6 15 6 17 6 27 6 16 5 18 5 10 5 09 5 12 .................................... 5 11 5 12 Zaii — HaCer ............................... 1903 október.. _ Oktober.............. 1903 április ........ Április. ............. 5 46 5 51 5 43 .............................. 5 67 5 72 .............. .............. ....... 5 48 5 70 5 49 5 72 5 44 5 45 5 43 5 44 ........................ 5 68 5 69 5 66 5 67 ........................ 5 44 5 66 5 45 5 67 Káposztarepcze Kohlreus nt w 10 95 vaare. ’aaré vorgej 11 05 fallene Sch----------1903 auansztus. An mist Felmondott árukb c) Határidőre. — Termi an előfordult kötések. — In gekündigter üsse. Masryar buza — Ung. Weizen Tengeri — Mais ... ... _______ Árpa — «erste ... ------ ... ... i aajsa — weizesi Rozs — Roggen Zab — Hafer Leszámoló m Káp.-repcze — Kohlreps ....... e. d) árfolyamok Liquidationskurs Magyar buza — Ungarischer Weizen _ _ Tengeri — KSa is ... — — ... ____ ... ... 6 25 Árpa — Gerste-----j Buza — Weizen ............................ ........ j SSojes — Roggen .............. ... ... ............. II. 1 Zab — Hafer ... . ... ... ... ... ... ... ... [ülőnféle termények. — Dil terse Produ Káp.-Kepcze — Kohlreps ... ... ... ... cte. 10 95 Készáru — Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult Auf Termin voraefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse pénz - Geld áru - Waare Kötések Schlüsse Árfolyamok — Kurse pénz - Geld |áru - Waare ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Disznózsír ........ Schweinefett ... Buda] Vidél. Budapes Landfett fcer ............................ 67 — 68 —----------50 kg.-ként Szalonna .............. Speck ................... Magyar légenszáritott vidéki... Landspeck, ung. luftgetrocknet Városi légenszáritott 4 drbos.. Stadtwaare, íuftgetrock. 4 stückig » v 3 B — „ n3fl Füstölt ... - ......................... geräuchert ............................. 56 50 58 50 57 — 59 — .............. .............----------Zsákkal együtt, göngysúly tiszta súly helyett. Minőség 500 grammonként. Indus. Sack, brutto für netto, Qualität pr. 500 Gramm 50 kg.-ként Szilva .................. Pflaumen .............. Boszniai, 1902. évi szokv.-minőség—- bosnische, 1902. Usance-Qualität„ „ „ 100 drbos ___ „ „ 100 Stück n n . n Sí) - - — n „ 85 „ — Szerbiai, 1902. szokványmin.-, serbische, 1902. Usance-Qualit. „ „ 100 drbos......... „ „ 100 Stück. » n 85 „ — — „ „ 85 „ . — 13 — 14 50 16 25 13 - 13 75 15 50 14 — 15 — 16 50 13 50 14 — 16 —----------................... ingyen hordó franco Fass, netto Tara 50 kg.-ként Szilvái* .............. Pflaumenmus ... Szláv Szerb aniai ......................... .. slavonisches 1902 serbisches 1902 18 — 16 — 18 50 16 50----------50 kg.-ként A fuvar Hereraag .............. Kleesaaten ........ dij 100 kilogrammonké Luczerna magyar 1902. évi... Luzerner ungarische 1902. Lóhere aprószemü 1902. évi... Rothklee kleinkörnig 1902. * középszemű 1902. évi .. „ mittelkörnig 1902. „ nagyszemü 1902. évi _ „ grobkörnig 1902 III. Hajózási fuvardíj. at a szállítási adóval és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardíjtétel 20—22 fillérrel magasabb. — Nach Rt — Schiff fr a sätze verstehen sich xab ist der Frachtsa Kr.-tói von eilt. iper 100 Ki itz um 20Kr.-ifi bis logramm i —22 Heller nclusive Transportste höher. uer und A s securanz. Pancsova Újvidék Bezdán 48—52 42—46 34-36 Kalocsa D.-Földvár Szentes 30-32 28-32 56-60 Szeged 52—54 Zenta Titel Mitrovicz 50—52 46 -48 60- 62 Temesvár | K.-Becskerek 78-82 , 1 54- 58 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében — a biai, pomázi és váczi járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ■ft) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dnnántdli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. if. i. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagy-Kun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vacz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpathen begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleichet Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. XL. évfolyam. Budapest, 1903. augusztus 24. (hétfő). 189. szám. Vízállás reggel 7 órakor t . „ Wasserstand 7 Uhr Früh / + 403 Hőmérő reggel 7 órakor \ r 0 Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7fi7 rn/ Barometer um 7 Uhr Früh / **
