II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1921

II. Iskolánk az 1921-22. iskolai évben

telhető. Maga a tanári kar a koreszméktől áthatva önmegtagadó kitartással (sokszor 9°-os termekben) és a szülők megértő áldozatkészséggel lehetővé tették, hogy iskolánk a hosszú, kemény tél és az egyre fokozódó drágaság ellenére az egész éven át szünet nélkül élhetett hivatásának és a m. kir. Ferenc József nevelőintézet tanáraitól is testvéries együttműködéssel támogatva a legjobb tehetsége szerint járult hozzá a magyar nemzet kulturjavainak gyarapításához. Megfelelt a testi nevelés modern követelményeinek is és edzett tanulói országos hírnevet szereztek intézetünknek. Emellett Usetty Ferenc igazgató, kormányzó és nemzetgyűlési képviselő szabadságolása és nagy politikai elfoglaltsága dacára fáradhatatlanul és bölcs meglátással minden alkalmat megragadott, hogy a vitae discimus elvnek megfelelve, iskolánk benső' kulturmunkásságát bekapcsolja a külső társadalom lüktető életerébe. Páratlan agilitással több megkapó ünnepélyen nemcsak a szülők, hanem az intézet volt, ma már előkelő helyet elfoglaló tanítványainak sokaságát gyűjtötte falaink közé, oly példaképeket állítva ezzel tanuló ifjúságunk elé, amilyenekkel az országban csak kevés intézmény dicsekedhetik. Ugyancsak mint pedagógiai és szociális szempontból fontos momentumot kell még kiemelnünk, hogy a nm. VKM. 188257/1921. sz. a. a munkaszeretetre és életrevalóságra nevelés végett statisztikai adatok gyűjtését rendelte el a tanulók nagyvakációi elfoglaltságáról; otthon, gazdaságban, műhely-, üzletben vagy tanításban végzett munkásságukról, illetve keresetük hováfordításáról. Iskolánk mindezen tevékenységét pedig Istenhez szálló hő imaként hatotta át a magyar irredenta gondolat. Világtörténelmi vonatkozásukban ifjúságunk lelkületébe legmélyebb hatással XV. Benedek pápa és IV. Károly szeretett királyunk megdöbbentő halála volt. Emléküknek iskolánk gyászmisével adózott.

Változások a tanári testületben. Usetty Ferenc igazgatókormányzót a budapesti déli kerületben ismét nemzetgyűlési képviselővé választották. Kovalik József és Mikus László érdemes tanári működésük kitöltése után megváltak az intézettől. Mérő István rajztanárt és jeles festőművészt a nm. VKM. saját kérelmére szabadságolta és helyébe Antos Mihályt állította új erőként az intézet serény munkásai közé.

Valláserkölcsi nevelés. Az egész tanári karnak, élén Nikolics Ignác h. igazgatóval és kivált Jandik József hittanár valláserkölcsi irányzatának főcélja, hogy ősi gimnáziumunk fenntartsa azt a hagyományos, tiszta keresztény szellemet, amely Budának mindenkor jellemző sajátsága volt. Az öntudatos kereszténység pedig nemcsak anyakönyvi rubrikát jelent, hanem életet és szellemet. Nem elég tehát a katholikus tradíciók ébrentartása, hanem fel kell használni a modern paedagogia irányításait is, elöntve rajtuk a keresztény világnézet fényét, derűjét és biztos erejét. A kidolgozott természetes erkölcsi embert keresztény természetfölötti magaslatra emelni és a világvárosi romboló szellemmel szemben az életbe állítani oly erős egyéniségeket, akik a világtörténelmi és gazdasági válságok ütközőpontjain mint rendíthetetlen sziklajellemek álljanak meg, ez volt a főcélunk. Az intézet saját kápol-