II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1921

I. Iskolánk multja

4

A tanítás anyaga, módszere, az iskola beállítása teljesen az új tanulmányi rendszernek megfelelő volt, amint erről a fennmaradt tanács- kozmányi jegyzőkönyvek tanúskodnak. A tanítás nyelve az 1783-iki rendelet értelmében német volt, de II. József halálával ez a rendelet érvényét vesztette, sőt az 1696-ik évben felsőbb rendelet intézkedik arról, hogy a magyar nyelv és irodalom előadására is tanszék állíttassék.

1803-ban az iskola kibővül, amennyiben az elemi iskolák negyedik osztálya a gimnáziumhoz csatoltatott, s így gimnáziumunk hat osztályúvá fejlődött. Ily alakban adatott át 1832-ik év október 18-án a kegyesrendieknek, akiknek vezetése alatt volt két évtizeden át. Ezen rend, a 48-as eseményekkel szemben tanúsított hazafias magatartása következtében kihalásra Ítéltetett, s 1851-ben a gimnáziumot kivették, kezükből s helyüket világi tanárok foglalták el. Ugyanezen évben az új tanrendszerhez képest (szaktanítási rendszer) nyolcosztályú államgimnáziummá lett, amely alakban jelenleg is fennáll.

Az abszolutizmus béklyóit iskolánkra is rárakták. A tanítás nyelve ismét német lett, a hazafias tanárokat idegen nemzetiségű s nyelvű tanárok váltották fel, de már 1861-ben újból magyarnyelvű tanerők foglalják el helyüket.

Az egyetemnek Pestre történt áthelyezése után iskolánk a várban a jelenlegi leánygimnázium épületében nyert elhelyezést. Ez az épület azonban az idők folyamán, különösen a várnak 1849-ben történt ostroma alkalmával annyira megrongálódott, hogy biztonsági tekintetből más elhelyezésre kellett gondolni. Szükségessé tette ezt azon körülmény is, hogy ez a helyiség a gimnázium nagymérvű fejlődésének többé nem felelt meg. Hosszú időn át különféle tervek merültek fel az iskolának megfelelő átalakítására, kibővítésére vonatkozólag, míg végre a halhatatlan Eötvös József báró vallás- és közoktatásügyi miniszter, a főgimnázium egykori növendéke elhatározta, hogy az iskola számára oly épületet emel, mely dísze lesz a fővárosnak s a gimnázium céljainak teljesen megfelel. Kijelölte a helyet, elkészíttette a terveket. A terv megvalósításának érdeme azonban Trefőrt Ágoston vallás- és közoktatás- ügyi miniszteré. Az első kapavágás 1872 július 18-án történt, 1876-ban az épület készen állott s ugyanezen évben adták át rendeltetésének. Az építési költségek 795.680 forintot tettek ki. Ugyanezen épületben nyert elhelyezést a m. kir. Ferenc József nevelőintézet, melyet gróf Csáky Albin 1889-ben alapított.

Iskolánk eddigi főigazgatói: Vörös Antal, a pozsonyi tankerületbe való beolvasztás után báró Prónay Gábor, gróf Szapáry József, Orgler József, Adamkovics Mihály, a budai tankerület visszaállítása óta Foga- rasy Mihály, Feszti Károly, Lutter Nándor, Erödi-Harrach Béla, Pintér Jenő.

Iskolánk eddigi igazgatói: Molnár János, Szunerics Márton, Borbély Antal, Spányik Glycerius, Gruber György, Vashegyi Alajos, Nagy Péter, Gaszner Tivadar, Lutter Nándor, Lutter János, Demeczky Mihály,. Szölgyémy Ferenc, Usetty Ferenc.