II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1920

Csudáky Bertalan: Dr. Demeczky Mihály emlékezete 1855-1920

14

lelki öntudat jellemezte. «Sokszor mondotta, hogy nem kell és nem szabad rabszolgának lenni, csak meg kell tenni a kötelességet, melyet hivatásunk ránk ruház s akkor megtaláljuk a lelki egyensúlyunkat. És senki se dicsekedjék azzal, hogy dolgozik, mert a munka nemcsak egyéni ügy, hanem faji és hazafias kötelessége mindenkinek!»

Sajátos egyéni felfogásával, bár sok örvényt kavart fel maga körül, mégis egységes, szét nem hulló, munkáséletet élt, mely szinte indulati kitüzesedéssel, mindig a közérdek szolgálatában állott* A társadalmi körülmények sajátos csoportulásában Demeczky minden nagyarányú és európai színvonalon álló, ideálisan szép tanügyi munkásságáért mégsem élvezte azt a napsugaras elismerést, azt a kijáró konvencionális földi dicsőséget, amely megillette volna- Node találóan mondja Prohászka: «Hogyha a természet küzdőterén az ember, ez a véges és relativ erőrendszer nem is érvényesül mindig, de az Istenhez való viszonyában, lelkivilágában, mindig fölényes lehet és győzhet». Demeczky is bár nem diadalmaskodott teljesen az élet nagy harcában, jóllehet voltak sikerei is, most az élet túlsó partján, az idő nagyobb és zavartalanabb távlatából mérlegelve, végeredményben mégis csak ö a győztes. Az idők folyásán a tehetség átcsillámlik minden emberi fondorkodáson és minden rosszakaratú mellőzésen, mert szenvedélyeket tompító, engesztelő és igazságos momentum a halál!

0

V.

Az élet friss impulzusai lassan elcsendesedtek. A nagy érzésforradalom máglyatüzei utolsó fellobbanásukhoz közeledtek. Demeczky Mihály fizikailag megtörve, súlyos betegségbe esett s a teljes magányosság remeteségébe halkult. Húsz hónapig tartó nagy szenvedése ellenére mégis minden iránt érdeklődött. Ereje azonban fokrólcongruences linéaires. (Comptes Rendus. Ezt az értekezést a francia tudományos akadémiában Hermile párisi egyetemi tanár mutatta be.) Sur la décomposition des fonctions algébriques de x á coéfficients entiers et numériques en leurs facteurs irréductibles. (Cette Note fut présentée á la Société Mathématique de France.) Über das quadratische Reciprocitäts- gesetz. (Präsentirt als Vorlesung im mathematischen Seminar in Berlin.) A racionális gyökök elméletéhez. A felsőbbfokú congruenciák elméletéhez. (Magyar Tud. Akadémiában bemutatta dr, König Gyula. Ugyanaz német nyelven Berlinben is megjelent.) A racionális egész számok oszthatóságairól. Sur la théorie des substitutions échangeables. (Comptes Rendus. Az értekezést a párisi tud. Académiában C. Jordan párisi egyetemi tanár mutatta be.) Geometriai tétel a tömegközéppontról. A primitiv gyökök elméletéhez. A megoldott feladat. Sur la théorie des fonctions symétriques.