II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1914
A háború és intézetünk
9 összeesküvést szőttek ellenünk, hogy megfojtsanak és feldaraboljanak bennünket. Szerbia féktelen izgatásai és Oroszország terjeszkedési vágya idézte elő a háborút és amidőn a mi dicső szövetségesünk, Németország az erkölcs és az igazság nevében a mi segítségünkre sietett, szemben találta magát Franciaországgal, melynek politikusai negyven esztendő óta a reváns eszméjéből élnek és amelynek népe nemzeti hiúságból még most is hisz a gloire eszméjében és szemben találta magát Angliával, mely régóta irigykedő szemmel nézte Németország nagyarányú gazdasági fejlődését. íme, mennyi motivum fonódik össze a háború okainak előidézésében és annál inkább bele kell nyugodnunk azon tétel igazságába, hogy ez a háború valóban elkerülhetetlen volt. Ellenségeinket gyűlöljük, vagy megvetjük, de legalább tisztában lehettünk irántunk táplált érzelmeikkel, hanem az a hitszegés és árulás, melyet 33 éven át volt szövetségesünk, Olaszország velünk szemben elkövetett, példátlanúl áll a világtörténelemben és megingatja az emberek becsületességébe vetett bizalmunkat. Erre célzott az igazgató, midőn 1915. május 22-én, közvetlenül az olasz hadüzenet előtt az évzáró ünnepélyen így szólt az ifjúsághoz: «Midőn nyolc hónappal ezelőtt tanévmegnyitásra ebben a teremben összejöttünk, azt reméltük, hogy előbb tartjuk meg azt a Te Deumot, mely a háború győzelmes végét jelenti, mint azt, mely a tanévet zárja be. Azonban csalódtunk. Fegyvereink diadalmas útja elé új akadály gördült. Mi itt az erény, becsület, hűség szent tanait hirdetjük, most pedig ezek helyébe a bűn, álnokság, hűtlenség lépett. Ez azonban nem térít el minket a hittől, hogy győzelmet csak Isten adhat, csak erény vívhat ki. Ebben a háborúban erő tekintetében ellenségeink vannak túlsúlyban, de a Kárpát szent bércei közt harcoló hős katonáink erényben messze felülmúlják elleneinket». Azután buzdította a tanulóifjakat, hogy a szünidőben is tegyék meg kötelességüket Isten, embertársaik és önmaguk iránt, dolgozzanak, munkálkodjanak, hogy majdan hasznos polgárai lehessenek e hazának és szabadságunkat minden ellenséggel szemben mind erénnyel, mind fegyverrel megvédelmezhessék. Kartársaink közül hatan vannak a harctéren, volt tanítványaink közül pedig nagyon sokan. Ezeknek teljes névsorát még az adatok hiányossága miatt nem közölhetjük. Meleg szívből kívánjuk, hogy győzelmes csaták után épségben, egészségben hazatérve mentői előbb üdvözölhessük őket a mi körünkben. Volt tanítványaink közül néhá- nyan a harctéren hősi halált haltak, akiknek emlékét majdan a háború befejezése után fogjuk megörökíteni, hogy a hősiesség és haza- szeretet örök példaképei gyanánt szerepeljenek a jövendő nemzedék előtt és tettekre buzdítsák az utódokat. Nehéz esztendőnk volt, nyolcadosztályú tanulóink egy részét
