II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1913
Bernolák Kálmán: Az elektromos kettős réteg
dörzsölés folytán alig áll elő elektromos hatás, míg a kellően csiszolt ebonit rúd hatása rendkívül nagy. Az érdes felületek eme viselkedésének okát ama parányi porszemekben kell keresnünk, melyek az érdes felületen észrevétel nélkül tudnak elhelyezkedni s befolyásolhatják az egész felület elektromos viselkedését. Csiszolt parafahengereknek e kísérletek folyamán való viselkedését a 8. táblázatban foglaltam össze. A vizsgálat anyagául három, hengeresen csiszolt parafadarab szolgált, melyeknek együttes felülete 203'06 cm2. A rézedénnyel érintkező köralakú három alap területe 38’07 cm2 s így a parafahengernek szabadon álló felülete 16+99 cm2 volt. A maximális hatás 50 mm-nyi nyomás mellett következett be 8. Táblázat. a) t>) A mérés ideje percekben Az elektromos hatás Volt perc Az üvegbura alatti légnyomás mm-ben Megjegyzés A mérés ideje percekben Az elektromos hatás Volt perc Az üvegbura alatti légnyomás mm-ben Megjegyzés 0 Rendes 0 760 1 + 0,012 légköri 1 — 0,093 500 2 + 0,015 nyomás 2 — 0,600 300 3 . + 0,021 3 — 0,360 150 4 + 0,012 0 70 5 + 0,021 1- 0,930 50 0 45 1 — 0,024 35 2 0,0 32 3 + 0,054 30 s a kettős réteg elválása 32 mm-nyi nyomás mellett teljes befejezést nyert. A nyomás ezután való kisebbítésénél előálló pozitív hatás az elektronoknak az anyagtól való elszakadásának szükségképeni eredménye, mely azonban a nyomás kisebbítésével csak igen korlátolt határig növelhető. Hogy a jelenséget a rézedénybe helyezett különböző anyagok idézik elő s a rézedénynek magának jelentős szerepe nincs, e célból a rézedényt minden egyes mérés előtt és után külön vizsgálatoknak vetettem alá, amelyeknek eredményét a 9. táblázatban foglaltam össze, megjegyezvén, hogy ez adatok különösen sok mérés középértékét tartalmazzák. Az egyes méréseknek ez adatoktól való eltérése maximálisan 10%-os volt. A táblázat azt mutatja, hogy a kettős réteg szétválása a réznél nyomásváltozással csak jelentéktelenebb mértékben történik, de még négy mm-nyi nyomásnál sem fejeződött be. Egyes elsőrendű vezetőknél (pl. staniol) a hatás nagyobb volt. A sárgaréznél a hatás összege, eltérően a többi vizsgált anyagtól, pozitív.
