II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1913
Bernolák Kálmán: Az elektromos kettős réteg
a meleg haladási irányában való mozgásra kényszeríti.1 Az itt fönnálló potentiálkülönbség okát abban kell keresnünk, hogy fölmelegedés által az egyik fémben több elektron indul útnak, mint a másikban. Az elektromotoros erő ebben az esetben kifejezéssel arányos, ahol L a melegvezető képességet, S a fém elektromos ellenállását jelenti, ha két pont hőmérséklet különbsége 0—100° közt van.1 2 S minthogy a fém ellenállása a felmelegedéssel csökken, azért ^r a felmelegedéssel nő, feltéve, hogy a hővezetőképesség ugyanaz marad. Legjobb thermoelem az lesz, melynél igen különböző, és azon feltételnek tesz eleget, hogy a hőmérsék emelkedésével nem válik e kifejezés a két fémnél egyenlővé, mert ha ez bekövetkeznék, akkor kellene lennie egy pontnak, amelyből mindkét irányban az elektronok egyenlő sebességgel vándorolnának. Az elektrotechnikának mai fejlettségét azonban csak az inductio felismerése hozta meg. Az inductionak alapjelenségéül az influentiát (megosztást) tekinthetjük, mely jelenségnek a statikai elektromosságnál van jelentősége. A Faraday által észlelt jelenség abban nyilvánul, hogy valamely zárt vezetőben elektromos áram keletkezik, ha a zárt vezetőhöz mágnessel közeledünk vagy azt eltávolítjuk, erősítjük vagy gyengítjük. Ugyanezt az eredményt érhetjük el, ha a mágnest oly zárt vezetővel helyettesítjük, melyben áram kering. E jelenség a mágneses, illetőleg elektromos inductio, mely elven készülnek a különböző elektromotorok és dynamók. A jelenség az elektron- elmélet alapján következőleg érthető meg: két elektron, melyeknek egymástól való távolsága 1 cm., egymást 116, 10—19 dyn.-nel3 taszítja. Ha két ily elektron halad, akkor e taszító erő csökken sebességük négyzetgyökével arányosan s ha elérik a fénysebességet, e taszítóerö megszűnik. Az elektronokat útjukban a neutralis molekulák gátolják. E gátolás oka összeütközésük, ami kinetikai energia átalakulásával jár. De lehet e sebesség változásának oka mágneses erő is. Ha valamely elektron mozgásban van s egy közelében levő huzalban áramot kelet1 Érdekes, ezzel azonos jelenséget tárgyal Lenard «Ueber die Elektrizi- tátsleitung in Flammen» Wied. Ann. 1903. évfolyamában : Ha Bunsenlángot két egymással párhuzamos és függélyesen álló és ellentett töltésű fémlap közé állítunk s a lángba egy kis konyhasót teszünk úgy, mint a speclralanalisis céljaira szokás, akkor a máskor függélyesen álló sárgás sáv állandóan a negativ lemez felé hajlik s a láng többi részéből ki is nyúlik. 2 L. Fournier i. m. 130 és köv. old. 3 1 dyn-erő megközelítőleg egy milligramm súly.
