II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1912
A cserkészmozgalom pedagógiai és nemzeti jelentősége
9 ság, kiélt férfi-nemzedék országok sírját ássa meg, addig a tiszta erkölcsök legyőzhetetlenné teszik a nemzeteket. Mikor Battenberg Sándortól az 1885-iki bolgár-szerb háborúnak egyik győzelmes ütközete, a szliv- nicai után megkérdezték, hogy a bolgárok mivel győzték le a számra nézve majd háromszoros szerb sereget, röviden azt felelte : «Tiszta erkölcseikkel«. Hogy mennyire van szükség épen nálunk, nevezetesen a fővárosban az erkölcsi tisztaság követelményének sürgetésére, azt nem kell a diákság erkölcsiségének alapos ismerői előtt hosszasan boncolgatnunk. Sapienti sat. Ezzel a speciális cserkészneveléstan ismertetését be is fejezhetjük. Nem akarjuk külön tárgyalni a «cserkészerkölcstan» többi erényét, az udvariasságot, a takarékosságot stb., csak mintegy összefoglalásul és általános jellemzésül bátran kimondhatjuk, hogy a cserkészet modern ifjúsági lovagintézmény. Főelvei úgyis pontosan a középkori lovagoknak regulái alapján készültek, védőszentjük is azonos a lovagok pártfogójával, szent Györggyel. S hogy minden félreértést eloszlassunk, illetőleg, hogy semmit homályban ne hagyjunk, kiemeljük, hogy a cserkészet gondosan ügyel rá, hogy minden fiú lelkiismeretesen végezze el vallási kötelességeit; hiszen lovagság vallás nélkül elképzelhetetlen. *** A jellemnevelés egymaga — bár fontossága kétségtelenül a legnagyobb — nem meríti ki még az összes teendőket, mikor új embertípust akarunk beállítani a társadalomba. Szükséges kiegészítő része a szellemnek és testnek észszerű nevelése is, melyet azonban minden izében szintén áthat a jellemnevelés. A cserkészet szellemi nevelésének kiinduló pontja, hogy meg kell tanítani a fiúkat látni és hallani, általában érzékszerveiket helyesen használni. Megfigyelőkepességgel születünk mindannyian — bizonyíték rá, hogy gyermekkorunk emlékei igen mélyen vésődnek emlékezetünkbe — de ez a tehetségünk később elkorcsosul, mert nem gyakoroljuk. A cserkészet tehát programmjába vette a megfigyelőképesség s a nyomában járó kombinativ tehetség fejlesztését. A jó cserkész «nyitott szemmel» jár a világban. A természetben minden legapróbb «nyom»-ot megfigyel, amelyet más nem méltat figyelmére, a városban az emberek külsejét, vonásait, viselkedését, szokásait figyeli meg, persze észrevétlenül, hogy kellemetlenné ne váljék. Megfigyeléseit azután összegezi s belőlük következtet. A cserkészet játékai is a megfigyelési és következtetési képességet mozdítják elő, akár a zárt helyiségben űzhető Kim-játékot (24 tárgynak egy percig való szemlélése után a tárgyaknak lehetőleg teljes számban való felsorolása), akár a szabadban játszott nesztelen «megközelítés»-t stb.. vesszük. De megfigyelés és következtetés is — végső elemzésben — az erkölcsiség szolgálatában áll. Célja ugyanis annak kikutatása, hol kell segítségre szoruló embertársunk Ínségén
