II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1911
Ő császári és királyi Fensége József Ferenc Főherceg érettségi vizsgálata
4 alkalomnak megfelelően — némi csekély ünnepies szint akart adni a vizsgálat külső keretének. Azonban a királyi főherceg kijelentette, hogy minden ilyen külsőség ellenére van s e tekintetben is többi társaival egyenlő elbánásban óhajt részesülni. A vizsgálat első napján reggel 8 órakor nevelője, Kratochwil Károly honvédőrnagy kíséretében megjelent a gimnázium dísztermében és érettségiző osztálytársai közé állott. Csak az utolsó pillanatokban jött a hir, hogy a vizsgálaton József királyi főherceg és Auguszta főhercegasszony is megjelennek. A fenséges szülőket dr.Erödi Béla, a vizsgáló-bizottság elnöke és Szölgyémy Ferenc kormányzó fogadták és vezették a díszterembe, ahol már előbb megjelentek a vizsgálat meghallgatására gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Balogh Jenő vallás- és közoktatásügyi államtitkár és dr. Boncz Ödön miniszteri tanácsos, a középiskolai ügyosztály vezetője. A vizsgáló- bizottság tagjai voltak az elnöklő főigazgatón s az intézeti igazgatón kívül: dr. Bartha József a magyar és latin nyelv, Andor József a történelem, Besskó Jenő a mennyiségtan és a természettan tanára. Jelen volt még dr. Demeczky Mihály udvari tanácsos, a Ferenc József-Nevelőintézet volt kormányzója, akinek igazgatósága idején kezdette meg a kir, főherceg gimnáziumi tanulmányait. Dr. Erödi Béla elnök a szokásos tájékoztatással megnyitván a vizsgálatot, az első hármas csoportban József Ferenc kir. főherceget, gróf Csákig Istvánt, gróf Csáky Zsigmond magyar királyi csendőrőrnagy fiát és Enyedy Istvánt, Enyedy Béni, az Agrár-Bank műszaki igazgatójának fiát hívta fel a vizsgálatra. Mind a három ifjú — ismert szokás szerint — írásba foglalt tételt kapott. A magyar irodalom tanára volt az első vizsgáztató, aki a következő kérdést adta fel a királyi főhercegnek : Katona és «Bánk bán»-ja, tartalma, jellemalakjai és ezekkel kapcsolatban a tragikum elmélete. A kir. főherceg egész részletességgel ismertette a tragédia keletkezését, további sorsát, a színpadon való feltűnését, tartalmát és jellemeit s az egész mű egyéb eszthetikai jelességeit; végül teljes alapossággal szólt a tragikum elméletéről. A történelemből a következő tételt kellett fejtegetnie : Az alkotmánybiztosítékok, a megyerendszer keletkezése, a megye a magyar alkotmány védelmében. A XVIII. század uralkodói és uralkodó eszméi. A felelet e tételek megoldásában helyes történelmi érzékről, alapos közjogi tudásról és a történelem lelkes szeretetéről tanúskodott. A latin irodalomból a kir. főherceg Horatius II. könyvének 15. ódáját kapta s az eddig előtte teljesen ismeretlen szöveget nagy könnyűséggel és szabatossággal fordította; majd Horatiusnak a magyar költészetre tett hatásáról tartott komoly tanulmányozásra valló előadást. A mennyiségtani tételek egyike az egyenletek osztályozása volt, a másik, a geometriai, az általános háromszög megfejtésének főbb tételei, melyeket világosan, logikus gondolkodással és élénk előadással oldott meg. ______
