VI. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1916

I. Dr. Erődi Béla

pedagógus érzékenységét, nem csak hogy hasznos munkát nem végez, hanem végzetes károkat okozhat az egész nevelésügy^ nek is. Mert bizonyos, hogy a kisebb képzettségű, de harmó' nikus lelkű tanító sokkal üdvösebb hatással lehet tanítványára, mint az a szakmájában legkiválóbb, a leghelyesebb módszert követő kollégája, ki elkeseredett szívvel és meghasonlott lélek' kel végzi munkáját és a maga diszharmóniájával tanítványai lelkét is megmérgezi.

Dr. Erödi Béla mindég tapintatos, jóindulatú és elnéző bírálója volt a tanári munkának. Nem hiszem, hogy a lefolyt 25 esztendőben akadt volna tanár, ki keserűséggel távozott el valamelyik főigazgatói értekezletről. Dr. Erődi Béla minden bíráló szavából kiérzett, hogy inkább véleményt mond, mint ítéletet, hogy ezt a véleményt nem tartja ellentmondást nem tűrő törvénynek, hanem jóakaratú tanácsnak. Sohasem viseh kedett értekezletein pedagógiai orákulumként, hanem az iskola, a tanár jó barátjaként, ki nem azért jött, hogy kimondja az utolsó döntő szót, hanem azért, hogy a vezetése alá rendelt tanárokkal tanácskozzék és velük együttérezve és velük egyet' értve jusson eredményre.

Pedig dr. Erődi Bélát nagy tudása és széleskörű isme' rétéi feljogosították volna, hogy követelőbben hangoztassa esetleg nézeteit a főigazgatói konferencziákon. Hiszen földrajzi és históriai tudását a szakkörökben is mindég méltányolták és tüneményes nyelvtehetsége hazánk határain túl is feltűnést keltett. A magyar tanár külföldi útjain nem egyszer hallgatta büszkeséggel, hogy pedagógiai és irodalmi körökben mint a magyar Mezzofantiról emlékeznek meg dr. Erődi Béláról. Nem csak az európai nyelvek legtöbbjét beszéli tökéletesen, hanem olyan alapos ismerője a keleti nyelveknek is, hogy már a 70'es években, a nagy török'magyar barátkozás idejében egy konstantinápolyi középiskola igazgatójává akarták ki' nevezni.. . Dr. Erődi Béla nem fogadta el a megtisztelő meg' hívást. Itthon akart maradni. A magyarság szolgálatában akarta érvényesíteni nagy tudását és energiáját. És valóban a magyar eszméért dolgozott mindenütt, ahová állították. A ma' gyár ügynek tett nagy szolgálatokat, mint fiumei igazgató és a magyar ügynek kolozsvári főigazgatóságának rövid idejében is. Fiúméban az olasz törekvésekkel szemben szerzett barátokat a magyarságnak és Kolozsvárt azokkal a nehézségekkel küz' dött meg diadalmasan, melyeket a nemzetiségi aspirácziók