VI. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914

III. Az év története

18

kellett lépnie, dr. Böszörményi Sándor és dr. Verő Leó r. tanárok a népfölkelői szemle során váltak be és mint egyéves önként tesek vonultak be január hó közepén, végül dr. Liber Béla, — ki minden hadkötelezettségen túl volt, — ugyanekkor kérek mezeit szabadságot, hogy a háború tartamára önként álljon a haza fegyveres védőinek sorába.

Hazafias áldozatra való készségben osztályos társként sorakozik melléjök Rideg Mihály iskolaszolgánk is, kit szintén az általános mozgósítás szólított katonai szolgálatra.

Még mielőtt az iskolai élet rendes medrébe jutottunk volna, a háború már a nagyszúnidő alatt külön munkába szólított többünket. Néhány tanárunk és tanítványainknak egy válogatott csapata augusztusban rendes inspekcziót tartott s fölajánlotta hadsegélyző szolgálatait ; néhány tanárunk mint szegénygyám működött és szoktató például néha-néha egy'egy tanítványt is magával vitt humánus útjára ; a tanári testület öt tagja: Bálint Elemér, dr. Kottász József, Oberle Károly, Schuber Mátyás és Theisz Jenő a minisztérium számvevőség gében végeztek segítő munkát; majd egy ideig Oberle Károly s később helyette dr. Böszörményi Sándor r. tanárok mint czenzorok is működtek.

Nehezítette továbbá munkánkat az is, hogy az épület sem állott teljes mértékben rendelkezésünkre.

Alighogy a nagyszünidei takarítással elkészültünk s rendezkedve vártuk a tanév megnyitását, az átvonuló katonaság számára kellett kiürítenünk a helyiségek nagyobb részét. Szemlék, orvosi vizsgálatok, fölesküvesek folytak itt, majd elszállásolás is. Derék honvédségünknek dicséretére válik, hogy komoly fegyelem, nagy rend és a tisztaságra való példás igyekezet uralkodott. Nem volt panaszra okunk, örömmel láttuk bácskai népfelkelőink férfias erényeit és őrömmel a parancsnoki tisztben egykori társunkat:' Rrenáörfer Gyula századost, aki iskolánkban töltötte a tanári’gyakorlat esztendejét.

Minthogy az ezred szeptember elején a harcztérre indult, kevés késedelemmel (szeptember 15^én) megkezdhettük a tanítást. De az épület továbbra sem volt egészen a miénk; meg kellett osztanunk egy-egy testvérintézettel, amelynek a maga épülete még nem szabadult föl. Eleinte az V. kerületi, majd októbertől kezdve tanév végéig a VI. kerületi állami főgim^ názium tanított itt 13 osztályában 685 tanulóval.

Mi délelőtt, ők délután tanítottak. Mi alig egy pár órai