VI. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914

I. Dr. Gerecze Péter

6

szetekröl, a kereskedelmi iskola fontosságáról, felolvasásokat tart a nagy publikum részére. Madáchról, Petőfiről, a székely népballadákról, gyűjt és fordít román népkölteményeket, czik- keket ir különböző folyóiratokba.

Pécs városa vele Íratja le Szepesy Ignácz püspök emlék" szobrát. O írja az Orvosok és Természettudósok 1893. évi nagygyűlésének emlékkönyvébe a történelmi és néprajzi részt és Budapestről is lemegy rendezni a püspöki múzeumot, feltárni és leirni a postapalota építésénél előbukkanó római falakat.

Ennyi munka között még tanulásra, magamivelésére is kellett időnek jutni.

A szünidőket mindig tanulmányúton töltötte. Prága, Nürnberg, Drezda, Hamburg, Berlin és München műemlékei és gyűjteményei bö anyagot nyújtottak tanulási vágyának, mig az 1885/6. iskolai évre szabadságot kapván, Owerbeck, Curtius és Mommsen előadásaiból gyarapította már akkor igen széleskörű tudását. Ez időben jutott el Párisba is, ahova főként a melosi Aphrodité vonzotta.

Beutazta később még a Rajna vidékét és Itália egy részét is, mely utjának maradandó emléke a Magyar Tudományos Akadémiában tartott és a Budapesti Szemlében bővítve megjelent felolvasás : A művészi restauráczió Olaszországban és a Rajna vidékén.

Azután meg bejárta az egész Magyarországot, a külföldön szempontokat, itthon anyagot keresett ahhoz, amit élete fö" feladatának tartott : a régi magyar művészi élet minél több emlékének felkutatásához és ismertetéséhez.

A deési óvári toronyról még mint egyetemi hallgató irt ismertetést a Szolnok-Doboka ez. hetilapba. Leírta a Somogyvári szt. Egyed monostor templom maradványait, a Vámosi pusztatemplomot, a Debröi altemplom oi, a Nagylibercsei templom falképeit és számos más régi épületet, romot szerte a hazában.

Már mint intézetünk tanárát érte a millennium éve, mely bő teret nyújtott a már jónevü kutató és rendező munkásságának. Most hozta meg voltaképen gyümölcsét az ő nagy szorgalma, most használhatta fel igazán jegyzeteit, rajzait, fényképeit; ezek alapján rendezte az ezredévi kiállításon az Arpádkori szobrászati és építészeti emlékek gyűjteményét, leírta a kiállítás összes építészeti és szobrászati emlékeit, elnyerte a Magyar Mérnök és Építész Egylet millenniumi diját Árpádkori építészetünk