VI. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1911

XIV. Az ifjúság természettudományi gyakorlatai

XIV.

Az ifjúság természettudományi gyakorlatai.

Hovatovább mindinkább általánossá lesz az a nézet, melyet mi e helyütt is már régen hangoztatunk, hogy az ifjúság természettudományi műveltségének biztos alapvetésére nincs megfelelőbb hely, mint a laboratórium. Amit a tanuló maga figyelt meg, az megragad emlékezetében; a természeti törvényszerűség, melyet maga kísérleti úton igazolt, belátásra talál s a mathematikai formába öntött törvényt ezen az úton világosan megérti. Megérteni pedig annyi, mint tudni és emlékezetben tartani. Ez vezetett bennünket, amikor a magyar középiskolák közt talán elsőknek általánosítottuk az ifjúság természettudományi gyakorlatait, melyek úgy mint évek során át, ezidén is igazolták föltevéseinket. S mert az intézményt immár kipróbáltnak mondhatjuk, egészében változatlanul fönn is fogjuk tartani. Úgy mint eddig, a részvétel teljesen ingye^ nes, a tanulók még a fogyasztott anyagért sem fizetnek. Az iskolának kisebb anyagi terhénél sokkal nagyobb áldozatot igényel ez a berendezés a szaktanár részéröl, de a tárgyát szerető és nevelve tanító, hivatásának élő tanár jutalmát találja az eredményben.

A részleteket illetőleg beszámolásunk rövid lehet.

1. A VEGYTANI GYAKORLATOKAT ez évben is, mint az előző években az V. és VI. osztály tanulói részére dr. Krécsy Béla szaktanár vezette. A tanulók a végzett gyakori latokról pontos jegyzőkönyvet vezetnek, melybe a kísérleteket észleléseikkel leírják, megmagyarázzák s a használt készülék keket lerajzolják. E jegyzőkönyvek hű képet adnak a tanulók észlelési s gyakorlati ügyességének haladásáról s bizonyságot tesznek arról is, hogy a tanulók általában mily örömmel vesz^ nek részt az efajta munkálatokban. A végzett gyakorlatok a