VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1915

I. Héber Bernát: Iskolánk a világháború második és harmadik évében

19

egy korábbi rendelet értelmében már április közepéig befejeztük. Még csak néhány nap van hátra, hogy aztán, mint a múlt évben is, a szokottnál előbb, az idén junius 3-án, szétmenjenek a tanulók, s kiki tehetsége s képessége szerint munkájával segítségére legjmn a köznek, a mely most oly sok dolgos tagját nélkülözi. Még egy utolsó simítás, még néhány vizsgálati nap, s aztán hosszabb időre bezárulnak az iskola kapui. A fiatalok helyét pedig május 25-től a vallásos közoktatásügyi ministerium igen jó és méltányos intézkedéséből két négy hetes tanfolyamon a hetedik osztályt végzett, 1898-ban született s alkalmasoknak talált, továbbá olyan 1898 előtt született hetedik és nyolczadik osztályú katonák foglalják majd el, a kik katonai szolgálatuk miatt kénytelenek voltak tanulmányaikat megszakítani. Ezek a nyolczadik osztály tetemesen összevont anyagút négy hét alatt elvégzik, azután pedig mint magántanulók osztályvizsgát s írásbeli érettségi vizsgálat nélkül szóbeli érettségi vizsgálatot tesznek, s junius végén avval a megnyugvással s nagy lelki erőt adó tudattal térhetnek majd vissza csapataikhoz, hogy itthon mindent megtettek, hogy a háború végeztével minden zökkenés nélkül folytathassák a magasabb tanulmányokat vagy láthassanak a kenyérkereset után. A tanfolyamok előadói dr. Acsay István, Bruch Ferencs, dr. Geszlesi Gyula, dr. Gombos Ferencz Albin, dr. Harza Lajos hitoktató, Héber Bernéit, mint Kovalovszhy János helyettese, Irsih József, Müller László, Posch Árpád, dr. Schivarcz Benjámin hitoktató, Szhunzevics Kornél és Szitnyai Fleh intézeti, továbbá dr. Kéhy Lajos és Richter Rezső VIII. kér s dr. Szende Gyula

I. kér. áll. főgymnasiumi tanárok.

Az A. csoportban Bruch Ferencz, a B. csoportban Müller László a vezető.

* *

*

Az egek Ura tartson tőlünk távol a hátralevő időre is minden bajt, s engedje, hogy az uj tanévben teljes erőben, jó egészségben együtt lehessenek mindazok, a kiknek a következő évet az iskola falai közt kell tölteniük. Azokat a tanítványainkat pedig, a kik akár mint volt nyolczadik osztályú, akár más osztályú növendékeink az intézetet végleg elhagyják, a legjobb kívánságaink kísérik az élet útjaira. Találják fel mindazt a jót, a mit szívük kíván, teljesedjenek becsületes vágyaik s óhajaik, váljanak mindannyian hazájuknak s az emberiségnek hasznos tagjaivá, maguknak hasznára, a mi örömünkre, s minden jó embernek igaz s őszinte gyönyörűségére.

2