VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1914
I. Héber Bernát: Iskolánk a világháború évében
9 Kedves Tanuló Ifjúság / Nagy idők, mérhetetlen világtörténelmi események forgatagába kerültünk. A tanári testület úgy kívánta, hogy a gyengélkedő igazgató úr helyett csekélységem szóljon önökhöz nehány szót, midőn e véres időkben intézetünk harmincharmadik iskolai' évét megnyitjuk. Szinte oly természetesnek találtuk, mint a nap és hold feljöttét, hogy levélhulláskor, fecskemadár búcsuzásakor visszatérjünk a mi kedves iskolánkba; az idén nem volt igy ! Fészkünket át kellett adnunk hadba vonuló derék harcosainknak, mígnem a hadvezetőség bölcsesége s igazgatónk fáradhatatlan buzgalma módját tudta ejteni, hogy intézetünk első emeletén majd egy hónapi halasztás után megkezdhessük munkánkat. Hajlékunkat továbbra is meg kell osztanunk vitéz katonáinkkal; tekintsenek reájuk mindenha igaz mag3/ar vendégszeretettel, hűséges testvérekként, hisz első sorban ők szenvednek mindnyájunkért, ők vetik kockára érettünk legdrágább kincsüket, életüket! Önöktől a haza most még nem vár véráldozatot, hanem vár becsületes munkát, hogy majdan, mint vezető elem, bölcsen tudják intézni az önökre bízottak ügyeit. Vértezzék fel magukat a tudomány háromszoros vértezetével, mert régen megmondották, hogy a tudomány hatalom. Munkájukban ne zavarja önöket semmi kis- lelkűség, semmi csüggedés: vitézeink ércfala megingathatatlanul áll -ellene az ellenség áradatának. Lieb’ Vaterland magst ruhig sein ! Tanulmányaik folyamatán sokszor fognak találni fölemelő példákat a mai helyzetre ; megtanulják Tyrtaeus hadriadójából, hogy „óh mi dicső a csaták viharán legeiül hadakozva szent haza földjéért, halni a férfiúnak“ és Horatiustól, hogy nincs édesebb és díszesebb, mint meghalni a hazáért („dulce et decorum est pro patria móri“). Megtudják önök a nagy perzsa háborúkból, hogy nem a nagy tömeg vívja ki a diadalt, hanem a lelkes hazaszeretet. Ha Thukydides s Livius műveiben lapozgatva olvassák, hogy ők a világ legnagyobb háborúit írják meg, mert soha nagyobb tömegek nagyobb had készültséggel, nagyobb gyűlölettel nem hadakoztak: mit mondjunki a mai háborúról, mikor lángokban lobog az egész világ, ekevas helyett kartácsok szántják az anyaföldet, szabadon őrjöngnek a hadak fúriái, gyilkok tombolnak a rónamezőkön es hegyek szaka- dékaiban, halálveszedelmek pusztítanak a haragos tenger hullámain, ezernyi életre leseleg a halál a vizek mélységein, pusztulás omlik a fellegek magasságaiból ! Valóban a népvándorlások milliói nyilai-
