VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1914
I. Héber Bernát: Iskolánk a világháború évében
6 tépett ki, a sétatereket a szó szoros értelmében letarolta, s mindenhova pusztulást vitt. S a mikor végre kitombolta magát, mintha mi sem történt volna, a nap ismét oly barátságosan sütött, mint röviddel azelőtt. 25-én egymást érték a találgatások, váljon milyen lesz a válasz. A felfogás a kedvező felé hajlott, s még a késő délutáni órákban is az a hír járta, hogy Szerbia teljesíti a monarchia kívánságait. De nyolc óra körül az egész városon végigröpült a hír, hogy követünk elhagyta Belgrádot. Ez a háborút jelentette. Katonai zenekar járta be a várost, s lelkesítő darabokat játszott. S 28-án reggel megjelent a részleges mozgósítási parancs, majd mikor nyilvánvalóvá lett, hogy a hatalmak az egészet nem a két fél saját ügyének tekintik, hanem pro és contra állást foglalnak, 31-én kifüggesztették az általános mozgósítási parancsot. S megindult a világháború, a melynél nagyobb még nem volt, s a melyhez képest a perzsa háborúk, Róma és Carthago küzdelme, Julius Caesar hadjárata s Napoleon harcai eltörpülnek. Egymás mellett sorakoztak Oroszország, Anglia, Franciaország és Japán, 1915. május végén pedig még Olaszország is az egyik oldalon, Ausztria-Magyarország s Németország, majd később Törökország a másikon. S kezdődött 20 milliónál több ember rémes küzdelme szárazon, vízen s a levegőben, sorompóba lépett a modern fegyverek egész arsenálja, hogy halált és pusztulást vigyen mindenhová. S tart még most is e sorok írásakor s befejezésekor, a kilencedik s tizedik hónapban is, s talán még nagyobb erővel, mert hiszen előreláthatólag már nincs igen messze a döntés. S mégis ki mondhatja meg előre, mikor lesz vége ? * * * A háborúval velejár a vér- és pénzáldozat, a kötelességnek minden téren talán még odaadóbb teljesítésének s az emberszeretet nagyfokú megnyilvánulásának kötelezettsége. Iskolánk nyugodtan elmondhatja, hogy kivette mind a négyből a maga becsületes részét. Együttesen és egyenként is iparkodott minden tagja a tőle telhetőt megtenni. Tanárok és tanítványok azon voltak, hogy mindenütt ott legyenek, a hol támogató kézre s bármilyen kötelesség teljesítésére szükség van. E sorok célja e rendkívüli iskolaév munkájának megismertetése, s a figyelmes olvasó az események vázolása folyamán lépten-nyomon észreveheti majd, hogy az iskola sohasem maradt el, ha bármilyen áldozatot kellett is hoznia. * * *
