VII. kerületi magy. kir. állami gimnázium, Budapest, 1914
I. Héber Bernát: Iskolánk a világháború évében
19 vonuló 15 nyolcadik osztályú növendékünk s két hetedik s egy hatodik osztályú tanítványunk, kik a rendes vizsgálat nélkül a szokott időn kívül már előbb kaptak érettségi s osztálybizonyítványt, s a többiek is, kik a legújabb rendelet értelmében a tanévet már május 22-én fejezik be, az előírt anyagot, ha megrövidítve is, de legalább lényeges részeiben elvégezték. Adja az egek Ura, hogy a hátralevő napok is minden baj nélkül múljanak el. * * * Kedves fiaink ! A most folyó világháború bizonyára mély nyomokat hagy majd a szívetekben. Átéltetek olyan időket, a milyeneket sem az előttetek élt nemzedékek nem láttak, de talán az utánatok jövők sem fognak látni. Világháború dúl körülöttünk, hazánk jövendő nyugalmáért s biztonságáért folyik a küzdelem életre-halálra. Talán még a legfiatalabb is közietek ha még nem is tudja, de mindenesetre sejti ezt, ha másból nem is, legalább abból, hogy körülötte minden vagy egészen vagy nagyon megváltozott. Hiányzik az atya, a testvér, a rokon, az ismerős. Elmentek, hogy ha kell, életükkel, e földön a legbecsesebbel, váltsák meg hazánknak s a jövendő nemzedékeknek, a tiétekének is, sorsát. Az az áldozat, a melyet hozzátartozóitok hoznak, bámulattal s csodálattal tölt el benneteket, mert felfogjátok annak a nagyságát, mert mint érdekeltek jobban megértitek annak értékét. S éppen ezért meg fogjátok érteni s kellőleg méltányolni azoknak a munkáját, a kik ha nem is szűkebb, de tágabb családotoknak, a mi közösségünknek, a mi iskolánknak régi s mostani tagjai. Hadba- vonult tanártársainkkal együtt százával harcolnak ők is apáitokkal, testvéreitekkel, rokonaitokkal s ismerőseitekkel hazánk épségéért s nyugalmáért. S mint a hogy hálával és kegyelettel gondoltok hozzátartozóitokra, gondoljatok tanáraitokra s rájuk is szeretettel s büszkeséggel. Sokakat a régi növendékek közül bizonyára nem ismertek, de a mikor nevüket felsorolom, gondoljatok rájuk mint az olyan testvérre, a ki messze idegenbe szakadt, de azért csak testvér marad. Harcoló tanáraink s tanítványaink nevét átadom a nagy nyilvánosságnak, a történelemnek. Kísérje minden lépésöket áldás és dicsőség, térjenek vissza szeretteik közé koszorúval övezve, dicsőséggel, győzelemmel. A kik pedig elestek, mint egy szent ügynek vértanúi, azoknak emléke éljen közöttünk mindaddig, a mig az utolsó közülünk végső sóhaját leheli ki. Azontúl pedig késő ivadékok 2*
