V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1921

II. Kastner Jenő: Beöthy Zsolt

6

társaság elnöki méltósága tett hathatóssá. De azért Beöthy Zsolt az össze- tcgóbb, tágabb működési kör miatt soha sem hagyja el a szőkébb hatást kínálót. Az utolsó évek öreg1 Beöthyéfoen is van még valami abból az ifjú tanárból, ki negyvenhét évvel ezelőtt lépte át először intézetünk küszöbét.

Megmaradt mindenekelőtt benne végig csodálatos idealizmusa, mely már első novelláiban és rajzaiban oly közel hozta Jókai világföl fogásához, költői szemlélet-módjához. Élete utolsó pillanatáig nem szűnt meg műveltségét utazásokkal és olvasmányaival tágítani, hiszen még betegágyánál is csaií alig megjelent új könyvek virrasztottak. Egész pályája során égett lelkében az a szükséglet, hogy másokra hasson, hogy a magyar ugarba elvesse a magyar műveltség magjait. S a tudóssá lett Beöthy Zsoltnak mindvégig kitűnő segítője maradt tolla, annak a iinom szépírónak a tolla, ki pályája kezdetén a Kálozdy Bélát írta és kinek Zseb- rákijától egv Mikszáth Kálmán tanult.

Ez az átfogó, szinte emberfölötti munkásság elmulhatatlan értékeket termett. Szépírói működését méltatni annak lesz a feladata, ki majd folytaim fogja legjelentékenyebb tudományos művét, a Szépprózai elbeszélés történetét, mely irodalomtörténet-írásunkban fontos módszertani újítást hozott: Tartalmi fejtegetések helyett először állította a kutatás középpontjába a kifejezés, a stílus fejlődését, és már megsejtette a biológiai kapcsolatok kiíürkészésériek szükségességét is. Mesterének, Gyulai Pálnak lélekelemzésével szemben finom, a képzőművészet remekein nevelődött szeme inkább a formák meglátására voft beidegezve. Ezért tért át hamar az Eszléükára, ezért foglalkozott egyetemi előadásaiban különös előszeretettel az Irodalomtörténet elméletével, s ugyanez a finom érzék a kifejezés szépsége iránt tette őt a magyar közönség nevelőjévé.

Legludósabb művét, a Széppróza történetét is a művelt közönségnek szánta; a legnagyobb hatást azonban a Magyar irodalom kis-tükré,vel érte el. Ez szinte regényes olvasmány, de egyszersmind kilűnő vezérfonál irodalmunk ismeretéhez. S ki ne ismerné a Kis-Bcölhyt. melynek súlyos tartalma eredetileg nem a középiskoláknak volt szánva, meg a szerkesztésében megjelent Nagy-Beöthyt? Megállapításain azóta nem egv- nclyütt változtatott az irodalomtörténeti kutatás, de késégelen, hogy ezek a művek tartották ébren a; magyar közönségben egy emberöltőn keresztül azt a tudatot, hogy irodalmi múltúnk nem múzeumba való preparátumok gyűjteménye, hanem eleven élet, melynek tovább kell lomDosodnia mai nemzeti életünkben. Eta magtyar házaink könyvespolcán ma olt állanak Berzsenyi, Csokonai vágj' Kemény Zsigmond kötetei, úgy az elsősorban Beöthy Zsolt érdeme.

De nem kell azt hinnünk, hogy Beöthy írói és népszerűsítő hajlama ártalmára letl volna a tudós munkájának. Ha az ember például csak a Kis-Beöthyt is az előző irodalomtörténeti kutatások ismeretével veszi kezébe, meglepődik, mennyi minden rejtőzik belőlük Beöthy egy szép körmondata, vagy általában kissé a szónokiasság felé hajló prózája mögött. Az irodalmat mindenütt a tudós módszerével, a kor termékek ép vizsgálta, kisérte a közállapotok rajzával, a képzőművészetek fejlődésének rövid vázlatával. .Nagy műveltségénél fogva észrevette, hogy az irodalom nem szigetelhető el ezektől.

Mindcnekíölött azonban egyet látott a magyar költészet egész múlt-