V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1918-1919

II. Iskolánk az 1918—19. és 1919—20. iskolai évben

5 letárdiktatura kikiáltása után nyomban idehelyezett ilyen érzelmű tanárnak, semmi hatása sem volt az ifjúságra. így ifjúságunk nehány félrevezetett tanulótól eltekintve, egészben véve megmaradt régi eszményei mellett s tartózkodott minden fegyelmetlenségtől. Május közepén az igazgatót elmozdították állásából. Idegen „is- kolavezető“-t rendeltek ide. Április 1.-én megszűnt a vallástanitás az iskolában, helyét a szociológia foglalta el. Május 13.-án rendelet je­lent meg az évvégi osztályozás és az érettségi vizsgálat eltörléséről. A tanév bezárása junius 7.-én következett be. A tanácskormány egyéb káros intézkedéseit nem hajtotta végre a tanári kar; az átképző tan­folyamon egy tagja sem vett részt. Augusztus elején pedig az igaz­gató újból elfoglalta állását s visszaállt a régi rend az iskolában. Ezen tanévben 1059 tanulója volt az intézetnek és pedig 976 rendes és 83 magántanulója. Tanulmányi tekintetben a legszomorubb tanévek egyike volt ez. A tanítási napok összege az egész évben 77 volt s az előadottak kö­vetkeztében még ez a 77 tanítási nap sem folyt le zavartalanul s ko­moly munka szolgálatában. Súlyos veszteség érte 1919 áprilisának végén intézetünket. Dr. Reichenhaller Kálmán c. igazgató, rendes tanár elhunytával. A megboldogult 1880-tól kezdve volt tanára az intézetnek. Pályáját 1872-ben kezdte meg, mint a selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskola tanársegéde. Majd állami ösztöndijjal külföldre ment tanul­mányainak folytatására s Heidelbergben, a nagy Bunsen asszisztense lett. Németországból 1877-ben tért vissza hazájába s itt mint az aradi áll. főreáliskola tanára kezdte meg újból működését; onnan helyez­tetett át intézetünkhöz. Külföldön szerzett bőséges tudását itt érvényesítette. Az Y. kér. áll. főreáliskola vegytani laboratóriu­mát ő rendezte be s az hosszú időn át mintául szolgált hasonló beren­dezések létesítésénél. Vegytani tankönyvei úttörők voltak a maguk nemében. Nagy tudásával, előkelő egyéniségével mély hatást gyako­rolt tanítványaira, akik közül sok jeles vegyész került ki. Mint a vegytanszakos tanárjelöltek vezetője, szintén igen érdemes munkássá­got fejtett ki. Röviddel a világháború kitörése után nagy reményekre jogosító Jenő fia hősi halált halt. Ettől kezdve hanyatlott az életereje, hosszasan betegeskedett, míg végre megváltotta szenvedéseitől a ha­lál. Sírját tisztelőinek, barátainak, szerető kartársainak és tanítvá­nyainak sokasága vette körül. Testületünk nevében koszorút helyez­tünk ravatalára és sírjánál dr. Földessy Gyula mondott búcsúbeszédet. Dr. Reichenhaller Kálmán neve fényesen van bejegyezve intézetünk történetébe s emlékét tisztelettel őrizzük meg az utókor számára. 2. Az 1919—20. tanévet 1919. évi szeptember hó 3.-án nyi­totta meg az igazgató az udvaron összegyűjtött ifjúság jelenlétében. A tanítást azonban csak jóval később, október 7.-én, kezdhettük meg. A vörös katonaság szétoszlása után sok időbe és százezrekre rugó költségbe került, míg iskolánk épületét használható állapotba hozhat­tuk. Kádár-utcai tantermeinket a proletárdiktatúra idején lakásokká

Next

/
Thumbnails
Contents