V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1916

IV. Károly

8 (A felületűiére» általános elméletével foglalkozott. Legelső dolgozatában, amely 1905-ben az ungvári álla­mi reáliskola értesítőjében jelent meg, ezeket mondja: „Nem tudjuk, hogy miként kell egy csakis a folyto­nosság fogalma által adott felületbe egy oly, háromszö­gekből álló felületet Írni, hogy e felület területe, azaz háromszögei területeinek összege necsak meghatározott, de egyúttal a lehető legkisebb határértékhez közeledjék, ha a háromszögek oldalait határtalanul kisebbítjük s ve­lük a felületet végre teljesen beborítjuk. Még azt se tud­juk, hogy ily legkisebb határérték létezik-e?“ . „Mindezideig csupán azon esetben ismerjük e ha­tárérték létezését, melyet az analízis könyvei a kettős integráloknál — mintegy ez integrálok példája gyanánt hoznak fel. Ez eset a folytonosságon kívül a felület dif- ferentiálhatóságát és bizonyos integrálhatósági feltéte­leknek létezését teszi fel, már pedig vannak nem diffe- rentiál,hálók közt olyanok, amelyekre az integrálhatósá­gi feltételek nem állanak. Szóval e kérdésről ismereteink igen korlátoltak.“ Ezen dolgozat címe: „Folytonos rendszert képező sikgörbék Ívhosszáról.“ Evvel indította meg a rendkívül nagy feldolgozásra váró, anyagot nyújtó problémára vo­natkozó vizsgálatait. „A forgásfelület quadraturája“ ugyancsak a nevezett iskola 1905—6. évi értesítőjében je­lent meg. A Mathematikai és Physikai Lapokban meg­jelent dolgozatai: A z = f (x. v.) felület quadraturája. (1906. III. f.) A területmérésről I. (1911. AM.—AMII. f). A területmérésről II. (1912. I.—IAr. f.) Kockát kitöltő zérus területű felület példája (1914. III. f.). Felület- darab véges mérőszámának szükséges és elégséges felté­teléről (1916. II.—IV. f.). A Magyar Tudományos Aka­démia. folyóiratában, a Mathematikai és Természettudo­mányi Értesítőben megjelent dolgozatai: — Adatok a z = f (x. y.) felület quadraturájához (1908.) A felszíne­

Next

/
Thumbnails
Contents