V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1913
Rombauer Emil emlékezete. Binder Jenőtől
24 nyerő modora, a vendégszeretet, melylyel daltársait kedélyes összejövetelekre asztalánál fogadta, tekintélyes fellépése, melylyel esetleges disharmoniákat (dalosok közt is van ilyen) elsimított, megnyerték számára a szíveket s hosszú évekre biztosították a dalárda rázkódások nélküli tovább fejlődését. Az egyesület körül szerzett érdemei közül leginkább kiemelésre méltó, bogy a valósággal nomád életet élő körnek, melynek hátán volt a háza, keblén a kenyere, 1897-töl kezdve Brassóból való távoztáig állandó otthont szerzett, kieszközölve a valíás- és közoktatásügyi minisztériumtól, hogy a dalárda a brassói áll. föreáliskola épületében egy termet, díjfizetés nélkül, próbatermül használhasson, mi nem kis hatással volt az egyesület anyagi megszilárdulására. Itt nem a brassói magyar dalárda történetét irom ugyan, de mint a Rombauer-korszakba eső egyik fénypontját e történetnek, nem mulaszthatom el a kővetkező vidám esetke érintését. József főherceg egyik brassói szemleútja alkalmából (1891. őszén) Rombauer kieszközölte a fenség udvarmesteri hivatala utján, hogy a magyar dalárda szerenádot adhasson a főhercegnek. Gyönyörű estén történt a tisztelgés; egymásután zendült fel a sok szebbnél-szebb magyar nóta: a fenség kijött a dalosok közé s meghatva mondott köszönetét az elnöknek a szép ovációért. Mikor azután napok múlva távozott Brassóból s a vasúti állomáson búcsút vett a városi hatóság élén megjelent polgármestertől, ennek is gratulált a város kitűnő dalárdájához, mely neki oly felejthetetlen élvezetet szerzett. Képzelhető a szegény szász zavara, ki — mit tehetett egyebet? — kénytelen volt a város dalárdája nevében megköszönni a fenség kitüntető megemlékezését. — Rom- bauer Brassóból való távoztáig elnöke maradt a dalárdának, mely ragaszkodása számos jelével halmozta el a búcsúzót, majd 1905-ik évi közgyűlésén hálája jeléül volt vezérét díszelnökévé választotta. Még egy jelentős munkakörről kell megemlékeznem, mielőtt a boldogult Brassóban kifejtett társadalmi működésének rajzát befejezném, azt a munkásságot akarom még t. i. vázolni, melyet Rombauer, mint egyházának hű fia, fej
