V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1911

Afrika utolsó független állama

19

elfogyasztás előtt paprikavörös, erős, csípős lébe mártanak. Eme lepényhez nyers húst esznek, melyet nem ritkán a még élő állatnak a testéből nyesnek. A nyers hús fogyasztása, mely szokásnak császár, paraszt egyaránt hódol, egyedüli oka az általánosan elterjedt galandféreg okozta bajoknak. Az „aszkári“ (benszülött katona), akit kísérőnek és vezetőnek adnak az európai utazó mellé, előre kiköti magának szerződésben azt a nehány szabadnapot, a mely alatt a „kúszó“ szedésével beleiből kikergeti a falánk élösdit. Persze felgyógyulásával rögtön hozzálát a szenvedélyesen kedvelt nemzeti eledelének, a nyers húsnak az elfogyasztásához. Ezt pedig leöblíti hatalmas sörmennyiséggel. Eme abessziniai sör a szorghum tallá-ból készül. Van azonkívül még egy teccs nevű mézboruk is, melylyel nem ritkán nagy áldomásokat csapnak. _

A Voina-Dega lankáin kicsi, de erős szarvasmarhafaj, azután tevék és öszvérek legelnek nagy csordákban; a magasabb hátakon és a szaggatott sziklatetőkön kecske meg juh kapaszkodik. Ezeket felhajtják a legmagasabb övre, a 2500 m.-en túl terjedő Deka-ra is. Itt alpesi rétek, kövér legelők mellett díszük a hosszú, szúrós és ezüstfényű levelű Echinops giganteus, a pompás lombozatú Brayera enthel- minthica és a yukka-féle Rhynohopetalum montanum. A mezőt az alpesi flóra számtalan virágfaja tarkítja. Hajdinafélék és alpesi rózsák valóságos virágágyat alkotnak.

I *

Abesszínia hatalmas felföld, mely keleten a Bahr-el- Abiad („tiszta folyó“)-tól meredek falként tornyosul és he- lyenkint eléri a Montblanc magasságát is. A Szimmen-cse- portban emelkedő Rasz-Dassan (4620) bazalt-tetején örök hó fehérük. Különben egész Abesszínia a keletafrikai tóhátság folytatásaként szerepelhet, melyhez sok minden közös tektonikus vonás fűzi, nevezetesen a szakadékos kéregomla- dék által való keletkezése, az öt borító vulkanikus takaró és a jellemző Tana-tava. Belsejében mindenütt hatalmas lávaáradat borult a felszínre. Jellemzők az „Afrikai-Svájc“-ra nézve az ambák, homokkő-táblahegyek és bazaltkúpok, me" 2»