V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1911
Afrika utolsó független állama
8 félsziget legnevezetesebb és talán legrégibb városa. Sokat meséltek erről a nagy piacról; túlozva egy hatalmas mohamedán királyság fővárosának, az afrikai belső kereskedelem középpontjának nevezték, mígnem 1855-ben az angol Barton, a legelső európai utazó, aki Harrart meglátogatta, megbízható jelentést adott erről a sokat említett városról. A város 1850 m. magasságban elég jó éghajlattal bir. Körülbelül 50.000 ember lakja és ma nemcsak a galla vidék, hanem egyúttal déli Abesszíniának kereskedelmi centruma. Innen ma még csak egyszerű ösvények és nehezen járható kocsiutak vezetnek a felvidék felé, még öszvéren és tevén szállítják az árukat Abesszíniába, a nyersterményeket onnan pedig Har- rar és Diredaua-Herrer felé. * Az abessziniai nép sokat regél egy Menelikről, aki Jeruzsálemben született és mint serdülő ifjú eljutott anyja, a nagyeszű szábai királynő országába. Menelik elhozta magával Jeruzsálemből a frigyládát és a zsidó nép törvényeit. Eme törvények megemlítése rendkívül érdekes körülmény, mert eme tradícióban nemcsak ama benső összeköttetés nyilvánul meg, mely Etiópia és a vele szomszédos Arábia között létezett, hanem egyúttal Habes lakossága jó részének sémi eredete is. „Juda törzséből való oroszlánynak vallja magát büszkén Abesszínia uralkodója és még a X. században is élnek tisztavérü zsidók az országban, dacára annak, hogy már a IV. században hirdette és terjesztette a keresztény hitet F rumen tins nevű apostol. Különben ebben a jakobita keresztény hitvallásban, mely ma már csak torzképe a mono- physitismusnak, igen sok a vonatkozás az ó-testamentumbéli (örvényekre. Maga a keresztény hit nemsokára általánossá lett. A nép ma szigorúan ragaszkodik eme ősi hitéhez és minden időben állhatatosan megmaradt mellette. Midőn Afrika keleti és északi vidékében az elementáris erővel előrehaladó és mindent elborító izlámita vízözön eléri a Nílus felső völgyét is és erre is megsemmisíti a keresztény kultúrát, akkor hatalmas sziklaszigetként maradt meg a kérész-