VIII. kerületi községi főreáliskola, Budapest, 1920
III. Iskolánk az 1920/21. évben
12 A tanítás az utolsó negyedévben fokozott erővel haladt, de a rendelkezésre álló idő kevésnek bizonyult a részben évekre visszamenő mulasztások pótlására és a nyújtott ismeretek kellő megérlelésére. A tanulók tudásában sűrűn mutatkoznak hézagok és általános a kellő mélység hiánya. A fegyelem, kiváltkép a belső, a lelki fegyelmezettség, nem mérhető ahhoz, amely az intézet ifjúságának korábban méltó büszkesége volt. A vallásos és hazafias szellem ápolása. A tanári kar nevelő elveiben nem történt változás. A középiskolát, mint mindig, most is mindenek fölött nevelő intézménynek tartottuk s a vallásosság és hazafiasság, a komoly, férfias, fegyelmezett gondolkodás és élet voltak eszményeink, melyeket az iskola egész működése szolgálni igyekezett. Nagy gondunk volt az ifjúság vallásos gyakorlataira. A r. kalh. növendékek vasár- és ünnepnapkokon az igazgató s egyes tanárok vezetésével testületileg jártak istentiszteletre és a szentmisék alatt az ifjúsági énekkar énekelt. Mind a katholikus, mind protestáns növen- dékség vasárnaponkint szentbeszédet hallgatott; ezenfelül az előbbiek kétszer végeztek szentgyakorlatot, többször járultak a bünbánat szentségéhez és június 5-én áhítattal vettek részt a budai várban tartott istentiszteleten és Szent Jobb- körmeneten. Ünnepek. Hazafias ünnepélyt hármat rendeztünk: egyet október 6-án, egyet március 15-én, egyet — a „Magyar Jövő“ érdekében — június I2-én. Az elsőn Lenkei Lehel tanár, a másodikon Lenkei Lehel és az igazgató, a harmadikon Töttössy Béla tanár mondott alkalmi beszédet. Október 1-én, az intézetben tartott első tanítás ötvenedik évfordulóján, ünnepi szentmisén, Te Deum-on és szentbeszéden volt jelen az ifjúság. Május 15-éri az iskola működésének félszázados jubileumát ünnepeltük. A tanulók és a volt növendékek igazgatóik és tanáraik kíséretében vonultak hálaadó istentiszteletre, amelyet Zubriczky Aladár egyet, tanár, volt hitoktató celebrált, s részt veitek az iskola megújított selyemzaszlójának avatásán. A Te Deum-ot az intézet csarnokában a háborúban elesett tanítványok emléktáblájának leleplezése követte. Az emlék előtt Nagy István műépítész, főv. bizottsági tag, volt növendék, mondott rövid, gyújtó hatású beszédet. Végre az ünnepély harmadik része a díszteremben folyt le a következő sorozattal: 1. Himnusz.' Zenekari kísérettel énekelte az ifj. énekkar. 2. Igazgatói megnyitó. 3. Kéler Béla, Csokonai-nyitány. Volt növendékek közreműködésével előadta az ifj. zenekar. 4. Az öreg iskola. Alkalmi vers. Szavalta Minár József, műegyet. halig., v. n. 5. Hasselman, Priére. Hárfán előadta Hiekisch Richard, hárfaművész, v. n. 6. Hubay, Változatok. Hegedűn előadta Székely Zoltán, Vili. o. t. 7. Egyveleg az intézeti ifj. énekkar legelső énekeiből. Előadta az ifj. énekkar. 8. Emlékek, hangulatok. írta és felolvasta Halmy Gyula vegyészmérnök, a Magy. Vegy. Gyárosok Orsz. Egyesül, igazgatója, v. n. 9. Liszt Ferenc. 15. magyar rapszódia. Zongorán előadta Pacher István gépészmérnök, v. . n. 10. Erkel Ferenc, Nyitány a Hunyady Lászlóból. Előadta az ifjúság zenekara. 11. Üdvözlő beszéd a volt tanítványok nevében. Mondotta Jösch János, kir. műszaki tanácsos. 12. Tilger Árpád, Nem, nem, soha! Zenekari kísérettel énekelte az ifjúság. Az ünnepélyen megjelentek: Fock Ede főv. tanácsnok, v. n., a tek. főv. tanács, és Némethy Béla főjegyző a tanácsi közoktatási ügyosztály képviseletében ; Erődi-Harrach Béla és Pintér Jenő tanker, kir. főigazgatók; Lévay Ede tanker, c. főig., az Orsz. Középisk. Tanáregylet elnöke; számos testvérintézet igazgatója és küldöttsége; Felsmann József c. főigazgató és Berkes Imre igazgató, az intézet nagyérdemű nyugalmazott vezetői, az életben levő volt tanárok, számos volt növendék, köztük a társadalomnak több kiválósága, és nagyszámú közönség.
