VIII. kerületi községi főreáliskola, Budapest, 1915

I. Adatok az intézet történetéhez

34

leginkább a világháború hősei közül? — Mikor a hősök elmentek. — Mikor sebesült katonákkal találkozom. — A magyar hősiesség. — Becsüld a magyart! — Ha majd mi indulunk. — A limanovai huszárok. — A tenger réme. — Mity kötelességeket ró a háború a magyar iíjuságra. — A háború és az erkölcs. — A világháború és az irodalom.) Mindenütt szavaltak háborús költeményeket; több osztályban az olvasmányok között néhány kiváló modern háborús próza is előfordult (pl. Apponyi Albert beszéde a magyarság feladatairól a háború után; Bethmann- Hollweg 1916. április 5-iki beszéde; Szemere György: Csór Estván, a lázadó; stb.) ; a földrajzban különös gondot fordítottunk a szövetséges országok és a háborús területek viszonyaira, a történelemben a legújabb korra és a világháború okaira . . . Egyébiránt a felhasznált kapcsolatok sokkal számosabbak és felhasználásuk sokkal inkább a munka részleteihez tartozott, hogysem elősorolásuk lehetségesnek, vagy megokolt- nak látszanék. Fő, hogy a tanári kar ebben a részben is tervszerűen járt el, amennyiben az alkalmas mozzanatok kiaknázását még az 1914/15. isk. év elején elhatározta, s utóbb is több Ízben hangsúlyozta, hogy azt a hatalmas tőkét, melyet a nagy idők hatásai az oktatás és nevelés tekintetében képviselnek, mind az oktatásban, mind a nevelésben, különösen az előirt dolgok tárgyalásának a háború példáival, tanulságaival s élményeivel való összekapcsolása által, minden adott alkalommal lehetőleg kamatoztatni kívánja; és az idevágó főbb szabályokat helyiségében is kifüggesztette.

Háborús epilékeket szintén gyűjtöttünk, még pedig az igazgató, majd Bognár János tanár vezetésével. Az eredmény azonban még meglehetősen szegényes: a kis kollekció, mely az intézet folyosóján külön üveges szekényben van elhelyezve, eddig mindössze 80 tárgyat tartalmaz.

A tanári kar, amennyire szerény anyagi tehetsége és a nehéz viszonyok engedték, résztvett a különféle segélyező-akciókban. Nem számítva a magánúton tett adományokat, testületileg 1227 K-t fordítottunk hadi célokra és íiadikölcsönt, amennyire megtudható volt, a tagok 28700 K értékben jegyeztek. Ehhez járult, hogy Glatz Károly a IX. kerületben, Szerényi Géza az I. kerület kelenföldi körzetében szegénygyámi hivatalt vállalt, Töttössy Miklós pedig mint az Orsz. Közp. Kath. Legényegyesület másodelnöke egy lábbadozóotthon ügyeit vezette.

III. A háború nemcsak tanáraink, de ifjúságunk sorait is anegbontotta. Önkéntes jelentkezőnk egy sem akadt, de még az 1914/15. isk. év folyamán besorozták Schwarz Imre IV. B. oszt., Frankel Miksa, Hochsinger Pál és Váradi Lajos VII., Faragó