VIII. kerületi községi főreáliskola, Budapest, 1913

dr. Thienemann Tivadar: A szent-galleni Margit-legenda

gieng gar vnerkannt weg alain mit grosser klag, vnd sucht iren gemachel, do kam Ir der boss gaist In der gestalt dz sy wond, das es Ir man waer. Und wart Ir der als gewaltig, das sy von Im besessen ward . . . stb.

helyeken chak evmaga egye- devl. Tahat yme pokolbely evrdeg az leannak eleyben juve, az ev jegesenek zemelye- ben, es megzalla ez leant es kezde ev benne lakozny . . stb.

Nem állíthatom össze e helyütt teljes jegyzékét azon helyeknek, hol a svájci legenda eltér Jorg Valdertől és megegyezik a magyar szöveggel, az ilyen összehasonlítás amúgy is csak a szent- galleni kézirat teljes kiadása kapcsán volna megoldható. De az eddigiekből is bizonyos, hogy a svájci legenda teljes kritikai kiadása a magyar Margit-legenda szempontjából elkerülhetetlenül szükséges. De kiadásra várnak a magyar szenteknek külföldi kézirattárakban lappangó összes legendái is.1) Középkori egyházi műveltségünk e legszebb hírvivői eddig a német-magyar érintkezések történetében figyelemben alig részesültek, pedig magyar eredetök miatt a középkori magyar irodalom szükség- szerű kiegészítőinek bizonyúlnak.

Dr. Thienemann Tivadar. *)

*) Kiadatlan pl. a baseli egyet, könyvtárnak ,,A VIII. 36“ jelz. XV. századi kézirata, mely a baseli ,,Maria Magdalena in der Steinen“ apáca- kolostorban keletkezett. Kezdete: „Item Disz leben liset man nit hie. Dis ist das leben vnd das lesen der hochwirdigen, hocligelopten heilgen himel- fürstin vnd lantgrefin scmt elizabeth des kuengs tochter von vngaren ...“ V. ö. Gustav Binz: Die deutschen Handschriften der öffentlichen Bibliothek der Universität Basel. Basel 1907. 99. 1.