Református fögimnázium, Budapest, 1921
A kálvinista iskola
5 kot is bibliája teszi kálvinista diákká.'Benne, vele éljenek; és ez nemcsak a vallástanár dolga és feladata. Én úgy képzetem, hogy aki beiratkozik, vesz egyet és a nélkül el nem lehet, mint ahogy az értesítőjét nem szabad elvesztenie. Zsoltár- és bibliaolvasás nélkül ne legyen összejövetel, akár önképzőkör, akár cserkész, akár segítő egyleti gyűlés legyen is az. Mikor a cserkészek az összejövetelekre, vagy a sportolók a Sport Clubba, vagy a tanulók bármiféle gyűlésre, összejövetelre egybesereglenek: zendüljön meg egy zsoltár és valamelyilgdiák kezdje bibliaolvasással. Ez legyen egyik jellegzetes vonása a kálvinista kollégiumoknak. A kálvinista kollégiumokban jellegzetes vonás az ifjúság autonomikus élete is. Minél többet bizzunk rá a diákokra a saiut maguk életéből. Az itt jelenlévő »régi diákok« közül ki ne tapasztalta volna a régi kollégiumok életét, ahol egyetlenegy nevelő tényező volt a diákra nézve és ez ia diák volt. Más nem volt, mert a tanár csak iki- vül járt a karám körül és mikor már nagy bajok voltak, csak akkor csapott közibük. de magát a nevelés munkáját a diákok maguk között lebonyolították!' a nagyszerűen kialakított respublikában, amelyre nagyon büszkék voltak és melynek hatalmát soha ki nem engedték a kezükből. A kálvinista iskolának van egy bizonyos, a falakba, a tanulókba és minden megnyilatkozásukba beépített, világnézeti alapja. Ezt a világnézeti alapot egyszóval az »Isten dicsőségének« lehetne összefoglalni; a lélekben és igazságban imádandó Istennek a dicsősége ez. Ez hozza magával azt, hogy a kálvinista iskolában a természeti világrend egész más beállításban kerül a diák elé, mint. más iskolákban. A jezsuita iskolákban a természeti világrend egy olyan terület, amely Isten közvetlen behatásától távol a maga szerkezetével, mintegy gép folyik és néha-néha deus ex machina módjára történik benne valamelyes javítás. Maga a természet nem helyes, nem jó, az az elet pem az igazi élet; egy transcendes, aszketikus gondolat lengi át mindet. A sablonos iskolákban, az állami iskolákban !a természet minden. Ez öncél, ez az egész világ! A kálvinista iskolákban a természet a grácia univerzálisnak csodálatos alkotmánya A legnagyobb ajándék, a legföns égés ebb meglepetés. a permanens, millió csodából szakadatlanul ösz- szetevődő egyetlenegy nagy'csoda. amelynek á szemléletébe belemerülni, nagyszerűségébe egészen az áhítatig felemelkedni, egész srandiózitását megalázkodva megérezni és mégis tulemelkedni rajta.az örökkévaló erőknek nagy, szent, csodálatos, élő Istenéig, akinek a kezében ibüborék, akinek a kezében paránv ez az egész teremtett világ; ez a természetszemlélet feladata. Ez a munka az (önbizalomnak a ki- fejlesztése a 'terrmészettel szemben, a megismerés bizo-
