Református fögimnázium, Budapest, 1912

I. Tanulmányok

36

Mikor a német glóbuson így lassacskán fölmelegedtem s összebarátkoztam a berliniek beszédmodorával (dialektusával), november végén elérkezettnek láttam az időt arra, hogy bekopogtassak nehány német középiskola ajtaján. Hajtott a vágy, hogy a világhires, franciaverő német Schulmeisterek tanító műhelyébe a a magam élő szemeivel vessek egy-két figyelő tekintetet. Újabban a porosz kultuszkormány igen megnehezíti a külföldi hospitánsok dolgát. Úgy látszik, unják a németek, különösen a berliniek a tömeges vendégjárást s a tanításnak ilyen vándor paedagogusok által való meg-megzavarását. A magyar közoktatásügyi miniszter ajánlólevele bizony nem lett volna elég ahoz, hogy csak egyetlen német tanterem küszöbét is átlépjem, ha berlini nagy követünk, gróf Szögyény Marich László úgyszólván személyes befolyásával segítségemre nincs. A meghatalmazó irás, az Einführungsschreiben megszerzésének históriáját utánam jövő kartársaim okulására leírtam a Tanáregyesüleíi Közlöny 1912-iki évfolyamának egyik februári számában, e helyen tehát nem ismétlem meg, csak az eljárás eredményére utalok, mely szerint a berlini kultuszminisztériumtól engedel- met kaptam a porosz királyság bármely középfajú intézetének meglátogatására. Nos hát, mik azok a porosz középiskolák? Bizony a németek iskolaformái között nem könnyű eligazodni. Forrongó keveréke az az egyszerű humán és reál, meg a francia facultativ rendszerű iskolatypusoknak. Ott is dúl ugyanis a harc a gimnázium latin-görög klassicizmusa, a holt nyelvek kultururalma ellen s ennek a szívós harcnak eredménye, hogy Poroszországban hét, sőt kilencféle középiskolai alakulással találkozunk. Egyetemi pályákra képesítenek a gimnázium, reálgimnázium és főreáliskola. Ezeket az intézeteket — a gimnázium egyeduralma ellen küzdő reformpárti tábor nagy örömére — egy császári rendelet 1900. nov. 26-án egyenjogúsította, illetve nevelő hivatását egyenlőfokúnak és értékűnek jelentette ki. Kisebb hivatalokra, műipari pályákra képesítő tanintézetek: a progimnázium, reálprogimnázium, a reáliskola négy, illetve hat évfolyammal és a magasabb polgári iskola (höhere Bürgerschule). Az alapelv, mely ezeket az iskolafajokat létrehozta: a human tudományok és klassikus nyelvek nevelésbeli szerepének korlátozása s a természettudományi tárgyaknak és modern nyelveknek térhez juttatása. A gimnázium és Oberrealschule azonos a mi gimnáziumunkkal és főreáliskolánkkal. KetteXI.