Református fögimnázium, Budapest, 1912
VIII. Ifjúsági egyesületek
126 kar művészi „a capella“ előadása által nagyban járult hozzá énekkarunk az ünnepély hangulatának emeléséhez. Ugyanezen kart' énekelte az énekkar egy órával később a gimnáziumunk dísztermében tartott ifjúsági reformáció-ünnepélyén. Mint minden évben, úgy az idén is közreműködött az énekkar az ifjúsági segélyegyesület által rendezett hangversenyen. Ekkor előadta az énekkar Hackl Lajos: „Békák királya“ című 2—3 szólamú, gyermekkarra írott tréfás müvét, melyben a magánrészeket énekelték: Wertheimer Oszkár la., Bauer István Ila., Berger Zoltán Ilb., Kutasi János Illa. és Szabó Jenő Illb. osztály növendékei. A mű lendületes, művészi felfogással párosult precíz előadása derült hangulatot idézett elő a fényes hallgatóság körében. A vegyeskar sikeres működésére nézve nagy akadály volt a tanulók még kellően ki nem fejlődött, éretlen hangja, különösen a tenor- és bassus-szólamoknál, mert igazi, megállapodott bassus hang alig akadt 2—3, tenorista pedig egy sem. Hogy a nagy nehézség dacára is sikerült eredményt elérni, az csak úgy volt lehetséges, hogy minden egyes énekes föltétien biztosan tudta szólamát és a sok évi rendszeres osztályismétlés által minden egyes növendékben kifejlődött bizonyos zenei érzék. Közreműködött a fentieken kívül az énekkar még számos ünnepélyen, emelve az ünnepi lelkes hangulatot. Az iskolai énekkar szerepe rendkívül nemes és fontos minden intézet életében. Hisszük, hogy tanulóink hova-tovább mind nagyobb buzgósággal igyekeznek résztvenni, még pedig cselekvő, munkás részt venni a nemes munkában, mely ifjúsági énekkarunkra vár. Az Ifjúsági sportclub jelentését lásd a VI. fejezetben (testi nevelés).
