Református fögimnázium, Budapest, 1911
IV. A főgimnáziumban tanított tantárgyak rendszeres sorozata
49 gyakorlókönyv“ a III. és IV. osztály számára. (Hetenként 6 órán.) Tanította az 4)-ban Fuxhoffer Dezső, a H)-ben Samu János. Történelem. Magyarország története 1526-ig, egykorú kútfőkből válogatott bő szemelvények olvasásával kapcsolatban. K. k. : dr. Török István: Magyarország története. Mika Sándor: Magyar történelmi olvasókönyv. I. rész. (Hetenként 3 órán.) Tanította az A)-ban Bánóczy Endre, a ß)-ben Vass Tamás. Földrajz. Ausztrália és Amerika természeti és állami viszonyainak leírása s a természettani és csillagászati földrajz elemei. Térképrajzolás Amerika és Ausztráliáról. K. k.: Laky Dániel „Földrajz“ című munkájának III. kötete (5. kiadás) s ugyanazon szerző „Természettani és csillagászati földrajz“ című munkája s Kogutowitz „Iskolai atlasz “-a. (Hetenként 2 órán.) Tanította Kovács Dezső dr. Számtan. Az arányok és arányiatok ismétlése után az összetett hármas-szabály. Kamatszámítás. Váltóra és értékpapírokra vonatkozó számítások. Időhatárszámítás. Leszámolás. Egyszerű és összetett társas-szabály, vegyítés-szabály, lánc-szabály, ötvényekre és pénzekre vonatkozó számítások. Havonként iskolai írásbeli dolgozat. K. k.: Fr. Kiss K. „Számtan“ 3. kiadás. (Hetenként 3 órán.) Tanította az 4)-ban Ábrahám István, a ß)-ben Böhm Gyula. Rajzoló mértan. Constructiv planimetria. Egyenes vonalú idomok tulajdonságai és szerkesztése. Az összeillőség, symmetria, hasonlóság és a területmeghatározás ismétlése. A geometria alkalmazása a rajzolásban és mérésben. Idomok szerkesztése, területek transformálása. Síkdíszítmények szabadkézi rajzolása. Tankönyv: Horti Henrik: „Constructiv planimetria“ (Hetenként 2 órán.) Tanította az A)-ban Szekeres Albert, a ß)-ben Böhm Gyula. Ének. ű) Elmélet: A n. oszt. tananyagának ismétlése és kibővítése. A fel- és alhangközök, a félhang-távolságtól a 10-edig. Nagy és kis hangközök. Hangjegyek és szünjelek az egész értékű kottától az 1/32-ig. A rövidítő és hosszabbító pont alkalmazása. A tempók fontossága, a zenei gondolat helyes interpretálására. A II. oszt.-ban tanult dur hangnemek molljai. A dur- és moll- skálák rokonsága alharmad szerint. A határozó, uralgó és aluralgó hármashangzatok felbontása a fenti hangnemekben, továbbá a gyakoribb műszavak ismertetése. A kottaírást, olvasást, hangköz és ritmikai elemezést folytonosan gyakorolták. A hangnemek meghatározása: Vezető-hang szerepe a mollhangnemben. — b) Gya4
