Református fögimnázium, Budapest, 1911

II. Adatok az 1911-1912-ik iskolai év történetéhez

29 tekintetben megnyugtató. Azzal a bajjal, — amely különben országos jellegű — hogy az igen tisztelt szülők közül némelyek a középiskolába egyáltalán nem való gyermekeik tovább taníttatását erőszakolják, sajnos, mi is küzdünk, és pedig nem egyszer: nehezen. De ettől eltekintve, tanulóanyagunk általában jónak mondható, sőt az átlagon határozottan felül áll. Az első félévi eredmény elbírálásakor legjobbnak bizonyult a VIII. osztály. Ebben az évben ez volt a Rákóczizászlónak tulajdonosa, az ú. n. „zászló­védő osztály.“ Ezenkívül az intézetben legjobbnak mutatkozott a VII. osz­tály. Igen szép, dicséretes munkásságot fejtett ki a Ilb. osztály ; előmenetelében nagy haladást mutatott és szorgalmasan dolgozott a Illa. osztály, úgyszintén a IVa., Illb., Ha., VI. osztály és a két első osztály. Ez utóbbiaknak még nagy nehézségekkel kellett küz­deniük, de már az év vége felé igen sokan szépen megmutatták, hogy emberül meg tudják állani helyüket. A becsületes, szorgalmas munka mindig mindenütt megtalálja jutalmát, ha ez a jutalom nem is mindig kézzelfogható. A rendkivüi tárgyak tanulása is szép eredménynyel haladt. Kár, hogy némelyik tárgyra, pl. a francia nyelvre aránylag igen kevés tanuló iratkozott be. Szeretjük hinni, hogy tanulóink komo­lyabb, törekvőbb része minden alkalmat megragad, hogy magát tovább képezhesse. Francia nyelvre ez évben 12 tanulónk iratko­zott be az iskolai tanfolyamra. Ezek közül 7 kezdő, 5 haladó. Művészeti rajzot 42 tanuló tanult; ezek közül 15 kezdő, 27 haladó. Gyorsírást 72 tanuló tanult, ezek közül 56 kezdő, a többi haladó. A katonai fegyvergyakorlatban és céllövésben résztvett 105 tanuló. Vívást tanult 50 tanuló. Itt említjük meg, hogy ifjúságunk, Szekeres Albert tanár úr vezetése mellett, rendkivüi kedves, gazdag, igazán érdemes rajz- kiállítást rendezett junius 1-től junius 22-ig. Úgy a szülők, mint az iskolafentartó testület tagjai közül igen sokan látogatták meg a kiállítást s elismerésüknek adtak kifejezést. Itt a siker érdeme, lelkes ifjúságunkon kívül, legelső sorban Szekeres Albert tanáré, aki nagy szeretettel s a tőle már megszokott buzgalommal irányí­totta az egészet s nevelte a tanítványokat. A rendkívüli tárgyakról egyébképen külön rovatunk van (I. V. fejezet). Ifjúsági egyesületeink munkásságát Értesitőnk VIII. fejezete tünteti föl. Szép, derekas, a múlt évinél is sikeresebb munkát fej­tett ki az ifjúsági önképzőkör Samu János tanárelnök odaadó,

Next

/
Thumbnails
Contents