Református fögimnázium, Budapest, 1911

I. Emlékezés. Tanulmányuti beszámoló

18

Mert a Christ-church-college tagjainak száma 101 volt az alapítás évében. (Egyetlen-egyszer nem szólt, amikor a diákok a tréfa kedvéért elvágták a nagy harang kötelét.)

A St. Johns college kertjében minden csütörtökön délután kivonul egy 16-tagú társaság. Fiatal kollégisták, zöld dresszben, íjjakkal. Célba lőnek. Ennek a társaságnak minden évben csak 16 tagja lehet, s így egyike a legexclusivabb cluboknak. Ezt a clubot valamelyik angol király alapította úgy 300 éve.

Este 10 óra után egy egyetemi tanár, hivatalos köpenyében járja be az utcákat. Ő a „proctor“ s utána két egyetemi szolga: a „bulldogok“ (az egyetem jargonjában). Ha valamelyik kollégista engedély nélkül kinnt van, a proctor elcsipi s másnap büntetik az ipsét. Ha el akarna szaladni, arra való a két „ bulldog“, hogy utolérje és elcsípje. Egyik este engem is kollégistának nézett egy házaspár s a férfi bizalmasan megrántotta a köpenyegemet: „Vigyázzon, ott jön a proctof?“ Úgy látszik, szerette volna bemutatni a feleségének, hogy hogy kergetik a bulldogok a diákot.

És ezernyi ilyen kompi y és tréfás vonás, ami száll nemze- dékről-nemzedékre, s amelyiknek oroszlánrésze van abban, hogy az Oxfordban nevelkedett ember, az: „Oxfordman“ tipusa ismert és megismerhető, amerre csak áz angol' nyelvet beszélik; és „Oxfordman“-nek lenni legalább is van annyi értékű s jelent annyit^ mint egy olyan régi nemesi családból származni, amelyik már sok értékes és szellemes embert nyújtott a társadalomnak.

Míg a kollégiumok életét valamennyire megismerhettem, addig magukkal az angol kollégistákkal megismerkedni igen nehezen ment; s olyannak, aki nem tagja valamelyik kollégiumnak, mindenképen nehéz is ez a dolog! Én őszintén sajnáltam, hogy ez így van.

Szerettem volna hallani, hogy ők hogy vélekednek a kollégiumokról, mint nevelő és tanító intézetekről ? Szerencsére azonban egy-kettőt mégis megismertem közülök, s amellett az egyetemi tanárokkal beszélgetve is hallottam egyet-mást. Nem említve, hogy kötelességemnek tartottam addig is egypár, a kollégiumokról szóló s részint a nevelés-tanítási problémákat tárgyaló könyv átolvasását.

Magyarul Felméri Lajos ismertette legjobban az angol közép és felső fokú oktatást. S bár az ő műve 1881-ben jelent meg, változás azóta inkább csak az intézetek pénzügyeit illető kérdésekben történt, mint a tulajdonképeni iskolázás terén.