Református fögimnázium, Budapest, 1911
I. Emlékezés. Tanulmányuti beszámoló
15 hollandi lányokat, bő-bugyogós halásznépeket. így november elején már hazamentek a túristák s a városokba húzódtak az itt nyaranta százával dolgozó festők, s az apró iskolásgyermekek úgy bámultak rám, mint nálunk egy vándorútról lekésett, magános fecskére szokás. Fájt elhagynom Hollandiát, de már hajtott a hideg is, mert sokat dideregtem a hollandiai vendéglők kályhanélküli vendégszobáiban. Bruxellesbe tértem át, hol ép aznap zárták be a világ- kiállítást. A bruxellesi pompás, régi főtér, az óriási palais de Justice, s Meunier remek szobrai, amik első pillanatra is eszembe jutnak róla. Még egy napot Brüggeban, ebben a félig-meddig angol kolóniában éltem, ahová az angol főúri családok tékozló, vagy a családra szégyent hozó fiaikat szokták küldeni megjavu- lás vagy internálás végett. Azután Ostende- és Doweren át haladva november 9-én megérkeztem Londonba. December 10-éig maradtam itten s az angol nyelvre vetettem magamat, amelynek nehézségeit otthon bizony kissé lebecsültem. A boardinghouse-ban kerestem az érintkezést, akivel csak lehetett; törtem a nyelvet, hogy még a komoly angolok is el-elmosolyodtak rajta. Közben pedig agyonfárasztottam magamat ennek a nagyságával, forgalmával, méreteivel egyaránt nyomasztó város látnivalóinak felkeresésével. Nem sorolhatom itt fel mindazt a sok látnivalót, amit az utazó elé ró a Baedecker és az a kötelesség, ami az embert beszélni kényszeríti, ha ugyanott járt emberekkel kerül össze. De két érdekesebb s a Baedeckerben íel nem említett látnivalóban is volt részem. Az egyik a suffragette-k (választójogot követelő nők) mozgalma, amely ép akkor, hogy úgy mondjam, dühöngött javában s amelyről az e kérdés tanulmányozására kiküldött Miss Ella Anker ujságírónő ismerősöm révén pontosan értesültem, amelynek főjelenetét, — ennek eredménye lett, hogy 104 úri nőt, köztök a Lord-Mayor feleségét is hosszabb- rövidebb időre elzárták, — magam láttam a Westminster előtt. A másik, melyre szintén egy véletlen ismerősöm révén jutottam el, egynéhány spiritiszta ülés, amit azért kell megemlítenem, mert ez a szinte szektaszerűleg szervezkedő hívősereg óriásilag szaporodik a józan angolok között s vezetői közt kiváló tudósok is szerepelnek, mint pl. Sir Oliver Lodge, a khémiának