Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1918-1919

I. Adatok az intézetnek 1918-1919. és 1919-1920. évi történetéhez

Adatok az intézetnek J9J8—J9J9. és I9J9—1920. évi

történetéhez.

Az elmúlt két év intézetünkre nézve a megpróbáltatások kora volt. A társadalmi és politikai mozgalmak, melyek közéletünkön vé- gigviharzottaki, mély nyomot hagytak iskolánk életében is. Az 191(8—19-ik iskolai évre a két forradalom nyomta rá bélyegét. Leginkább e mélyreható átalakulások idézték elő a legnagyobb változásokat iskolánk vezetésében és tanári karában.

Az iskolai év elején foglalta el tanári székét Geduly Olivér, mint rendes tanár. (V. K. M. 117.294—1918.) Ugyanekkor osztatott be szolgálattételre Danczer Béla, a Szent Szív intézet leány- gimnáziumának igazgatóje. (V. K. M. 150203—1918. HasonlókéDen ezúttal kezdte meg intézetünkben működését a helyes beszéd és előadásmód technikájára vonatkozó előadásaival Simonyi Béla, mint ideiglenes szolgálattételre beosztott tanár. (V. K. M. 221.063—1919. febr. 1.) Az . iskolai év elején tértek vissza katonai szolgálatukból régi munkakörükbe dr. Balázs István és Kármán F-erenc, leszerelt tanárok, míg az orosz fogságban maradt Bokor Lászlót Rónay Káz- mér helyettesítette, a leszerelt, de szabadságolt Szervánszky Jenő tornatanár teendőit pedig Pischinger Nándor látta el. .

A tanácskormány uralma teljesen megváltoztatta intézetünk képét, az iskola éléről régi vezetőjét elmozdította, a megüresedett tanári székeket új tanárokkal töltötte be, az ifjúság gondolkodásának átalakításával pedig külön e célra kirendelt oktatókat bízott meg. Növendékeink a nehéz időkben nagyrészt magyar ifjakhoz méltóan viselkedtek, mindazáltal a közélet izgalmai, a folytonos változások s a bizalmi rendszer következményei meglazították a fegyelmet. Iskolai munkánkat nagyobb szünet csak egyszer .szakította