Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916

Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban

két ága mindinkább kiegyenesedve közeledik egymáshoz, míg végre d — 0 értéknél a két ág egybeesik a gyújtópontok közötti távolságnak MM' középmeró'legesében. Ha pedig d értéke növekedik, a hiperbola két ága egyre összébblapulva távolodik egymástól, végre d-nek a gyújtópontok egymástól való távolságával (AB) egyenlő, határértékénél a két ág egyenessé lapul a hiperbola tengelyének végtelenbe húzódó két olyan darabjában, melyeket úgy kapunk meg, hogy a tengelyből kihagyjuk a gyújtópontok közé eső AB darabot.

Miután az eddig mondottakban röviden összefoglaltam a hangmérés mibenlétének megértéséhez szükséges tudnivalókat, áttérek magának a hangmérésnek ismertetésére.

I. Hangmérés szélcsendben.

Tegyük fel, hogy az ellenséges ágyú a sík terepnek valamely ismeretlen P pontjába áll, két megfigyelőnk pedig annak A, illetőleg B pontján helyezkedett el, amint a 2. ábra mutatja. A megfigyelőknek az a feladatuk, hogy lehetőleg pontosan megállapítsák azt az időpontot, amelyben az ágyú dörrenését meghallják.

Mivel az ágyú hangja éppen úgy terjed közvetlen a terep felett elterülő levegő-rétegben A és B pontok felé, akárcsak a nyugvó víz felületének egy pontjában gerjesztett hullámgyűrű, egyre növekedve közeledik a vízből pl. A és B pontokban kiálló cölöpökhöz, előre is várhatjuk, hogy az ágyú hangja éppen úgy később érkezik meg az ágyútól A pontnál távolabb fekvő B pontba, amint a folyvást növekedő hullámgyűrű később éri el a hullám- gerjesztés helyétől távolabb álló cölöpöt. B helyen észlelt időpont későbbre esik az A helyen észlelt időpontnál. A két időpont különbsége megadja azt a t időt, amennyivel később hallotta meg az észlelő a dörrenést P-ben, mint M-ban, s amennyi idő kellett ahhoz, hogy a hang megtehesse azt a PB—PA úttöbbletet, amennyivel az ágyú távolabb van B-től, mint M-tól. A hangnak t másodperc alatt megtett útját azonban könnyen kiszámíthatjuk, ha a hang c sebességének — amit a hőmérő leolvasása után táblázatból olvashatunk ki — f-szeresét vesszük, tehát a fentebb említett útkülönb- ség PB—PA = ct. Innen látjuk, hogy az ágyú két helyen való megfigyeléséből nyert t időkülönbség még nem ad számot arról, hogy az ágyú mekkora távolságra van az egyik és a másik észlelő helytől, ez az időkülönbség pusztán csak annyit árul el, hogy © távolságok különbsége egyenlő az időkülönbségnek és a hang c sebességének szorzatával, ct-ve 1.

Ezzel azonban még nem határoztuk meg az ágyú helyét, mert a terep síkjában végtelen sok olyan pontot találhatunk, amelyekre vonatkozólag A és B észlelési helyektől mért távolságok különb