Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916
Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban
10 leginkább vízszintes sík, amidőn tehát az ellenséges ágyú és az észlelők egyazon síkban foglalnak helyet. E megszorításon belül azután először azt az egyszerű esetet tárgyalom, amidőn a megfigyelés szélcsendben megy végbe, másodszor pedig kiterjeszkedem arra a kissé bonyolultabb esetre, amidőn a hangmérést olyan szélben végzik, amelyről egyszerűsítés szempontjából feltét élezzük, hogy iránya és erőssége ugyanolyan a terep figyelembe vett részének minden pontja felett. A hangmérésnek így tervezett tárgyalását még azzal is korlátozom, hogy nem terjeszkedem ki a hadseregnél e célból használt berendezéseknek és eszközöknek (telefon kapcsolások, időkülönbségeket pontosan mutató óraszerkezet, hiperbolák szerkesztésére szolgáló rajzeszköz, úgynevezett hiperbolakörző) leírására, ismertetésére, egyrészt a rendelkezésemre álló hely szűk kerete miatt, másrészt főképpen azért, mert a hadvezetőségnek a mai háborús időben nagyon is érthető, sőt kívánatos zárkózottsága miatt nem volt alkalmam azokat megismerni, de ha még sikerült volna is ezt elérnem, nem tartottam volna magamat feljogosítottnak azok közlésére. Ezúttal tehát az említett korlátok közt mozgó hangmérésnek pusztán csak elméletét ismertetem egyszerűbb, könnyen követhető meggondolások alapján, mellőzve annak kissé bonyolultabb természetű matematikai tárgyalását. Célszerűnek tartom azonban, hogy előre bocsássam azokat a fizikai és geometriai igazságokat,, amelyek a hangmérés mibenlétének átértéséhez feltétlenül szükségesek. Ilyen igazságok : 1. A fizika köréből. A hangforrás rezgései átterjednek minden lehető irányban,, egyenesek mentén, a hangforrást körülvevő levegőre, olyan módon, hogy azok a levegő-részecskék, melyek a hangforrástól távolabb és távolabb vannak, egyre később és később jönnek rezgésbe. Ez az oka annak, hogy mennél távolabb állunk a hangforrástól,, annál később halljuk annak hangját. Ilyenféle jelenséget mutat a nyugvó víz felszíne is, ha pl. ujjunk belemártásával egy helyen megzavarjuk a víz egyensúlyi állapotát. Azok a vízrészecskék, amelyek ujjúnktól távolabbra vannak a víz felszínén, egymásután később kezdik meg le-felmenő mozgásukat, amiről szembetűnően meggyőződhetünk a víz felszínén úszó parafadarabok utján. A hangforrásból kiinduló egyeneseket, amelyek mentén a rezgések tovaterjednek, hangsvgaraJcnak hívjuk. A rezgés minden egyes hangsugárban egyenlő idők alatt' egyenlő hosszú utakon terjed tova, más szóval a hang minden irányban egyenletesen terjed. A hang egy bizonyos közegben való terjedésének sebességét (c) azzal fejezzük ki, hogy a hang az illető közegben hány mé-
