Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1915

Czebe Gyula: Adalékok Paraspondylos Zotikos életviszonyaihoz s a várnai csatáról szóló költeményéhez

38

sem és, hiszem, találom a τετράδη toldalék eredetét, tekintettel azon másik fontos körülményre, amelyet a 26. 1. áthozott j. tartalmaz, hogy t. i. az 1444-et megelőző évekből a közvetlenül előtte levő, 1443 az, amelyben november 13.-a ózerdára eáett. A másoló, ki az eseménnyel eléggé ismerős volt (ilyen költemény leírására csak közelebbi érdeklődés vezethette), anélkül azonban, hogy azért pontosan tudta volna a dátumokat, miután δέκατη τρίτη ήμέρα-t olvasott s δέκατη τρίτη-t 13.-ának vette, a napot nevén is meg akarta nevezni, talán mert érezte, hogy a Νοεβρίου hónapnévhez elég maga a számnév is s az ημέρα szinte kihívja a megnevezését. Az évszám hiánya azonban megnehezítette dolgát. A szöveg ilyen állapota szerint kétségtelen, hogy az évszámban elszámítás történt ; aki ezt a dátumot leírta, az 1443-at tartotta a csata évének.1

1 A kérdés ezzel körülbelül maradék nélkül meg volna oldva, csupán az volna ellenvethető, hogy a másoló talán inkább a feltűnő évszámhiányt pótolta volna. Azonban észszerűségről ezen embereknél nem igen lehet a priori beszélni, másrészt viszont oly biztonsággal írt «nov. 13.-a, szerdá»-t, hogy egy perczig sem tarthatta szükségesnek odaírni azon évszámot, amelyet ő annak tartott, t. i. 1443-at. Hadd fűzzem még az eddigiekhez azt, hogy egy ideig erős tőkét reméltem kovácsolni abból, hogy e pár sor 3 versus politicus, ilyen formában : Λιήγησις <(γεγραμμ^ένη παρ’ εμοϋ φιλοσόφου, | Παρασπόνδυλος Ζωτικός, δ γόγονε [γαρ] εν τόπω | Βάρνας μηνος Νοεβρίου δεκάτ^, τρίττ] ήμερα. Ezzel csattanós bizonyítékot nyertünk volna a τετράδα későbbi eredetére, minthogy a versbe nem fér. Ettől a föltevésemtől azonban el kellett állanom, mivel az első versfélben második utolsó szótagon álló hangsúlyt, mint itt az 1. és 3. sk.-ban, Parasp. 465 verse közül egyben se leltem, olyan elválasztást sem : τόπω ] Βάρνας. Zavaró a 2. s.-i γάρ vagy annak eltávolítása után a γόγονε εν hiatus, nem annyira magáért, mint inkább a 3. s.-i ellentétéért: a τρίττ) ήμερα synizesisért. Annak, hogy e tényt itt szóvá teszem, inkább methodikus oka van : régtől fogva tudott ugyanis, hogy középgörög vulgaris görög költemények címeit metrikusan is szerkesztették (így jelzi pl. John Schmitt : Die Chronik von Morea. Inaug.-diss. München, 1889, 28. 1. 1. j. s ugyanő The Chronicle of Morea. London, 1904. kiadása 90. 1. jegyz.), a gya- koi’lat azonban nem egy esetet mutat föl, a hol ezt a tényt kiadók félreismerték, a másolók azon eljárása miatt, hogy ezek a verseket folyamatosan Írták (amiről részletesebben szól Sp. P. Lambros : Collection de romans grecs . . . Paris, 1880, Introd. VI. fej., XL. s k. lk.j.